Helyi közélet

2016.02.20. 18:12

A hullámok utórezgései

Sok visszajelzést kaptam <a href="/a-nyiregyhazi-szarmazasu-tudos-kozremukodesevel-igazoltak-azt-amit-einstein-sejtett/3005227">a múlt pénteken megjelent írásomra</a>, amely a gravitációs hullámok létezésének igazolásával foglalkozott, és amelyet egyesek a Holdra szállás jelentőségéhez mérnek. A megjegyzések egy része a megjelenés ütemével foglalkozott: olvasóink méltányolták, hogy a Kelet a CNN-nel, a New York Times-szal egy időben – a csütörtöki eseményről a pénteki nyomtatott lapban – tudósított. Marik Sándor jegyzete.

Sok visszajelzést kaptam a múlt pénteken megjelent írásomra, amely a gravitációs hullámok létezésének igazolásával foglalkozott, és amelyet egyesek a Holdra szállás jelentőségéhez mérnek. A megjegyzések egy része a megjelenés ütemével foglalkozott: olvasóink méltányolták, hogy a Kelet a CNN-nel, a New York Times-szal egy időben – a csütörtöki eseményről a pénteki nyomtatott lapban – tudósított. Marik Sándor jegyzete.

A további kommentárok a szakmai ténnyel foglalkoztak: volt, akinek tetszett a gravitációs hullám, más azt vetette szemünkre, hogy olyan kérdésről van szó – annyi az ilyen-olyan hullám –, hogy a nem szakmabeli hozzá sem tud szólni.

Mindkét vélemény reális. Érdemes néhány gondolatot megosztani a történetről. A nyomtatott újságban történő másnapi megjelenés természetes. Annak ellenére, hogy nemcsak kontinensnyi távolságot, hanem hatórás időeltolódást is le kellett küzdeni – egy Washingtonban (magyar idő szerint) 16 órakor elhangzott bejelenést sikerült egy New Yorkban dolgozó, nyíregyházi születésű tudóssal megvilágítani, aki résztvevője volt a nagy kísérleti programnak. Természetesen arról lehetett tudni, hogy lesz bejelentés, mert előre meghirdetett nemzetközi sajtótájékoztatóról volt szó, de arról, hogy pontosan mi, azt nem. Márka Szabolcs, a New York-i Columbia Egyetem professzora, az asztrofizikai kutatócsoport vezetője – korábbi interjúpartnerem – vasárnap hívta fel a figyelmem a várható csütörtöki bejelentésre. Elmondott háttér-információkat, de a lényegről szigorú titoktartás kötötte. Én is hozzáláttam az információgyűjtéshez, a másnap megjelenő írás nagy része el is készült. A „zöld fényt” kérésemre – mint utóbb megtudtam – két perccel azelőtt küldte számítógépéről, hogy a Columbia Egyetemen hatszáz érdeklődő előtt fellépett volna a pódiumra, kommentálni a percekkel azelőtt Washingtonban elhangzott bejelentést. A többi már „ment magától”, a Kelet-Magyarország támogatója volt az ügynek.

Más kérdés a szakmai rész. A gravitációs hullámok létezését Einstein már száz éve megjósolta, de közvetlenül bebizonyítani mostanig nem sikerült, holott nagyon sokan megpróbálkoztak vele. Sőt, a közvetett igazolásért – pontosabban „egy kettőscsillag-rendszerben lévő pulzár felfedezéséért, amely lehetőséget adott a gravitáció tanulmányozására (gravitációs hullám)” – két amerikai tudós, Russel Hulse és Joseph Taylor Jr. 1993-ban már fizikai Nobel-díjat kapott. Ezért is forog közszájon szakmai berkekben a prognózis, hogy az újonnan bejelentett eredmény is Nobel-díjat ér. A szakma máris prognosztizál: a mostani kutatás két-három vezető személyisége fogja megkapni.

A kommentek más részében fölvetődött: most akkor mi van, miért jó ez nekünk? Márka Szabolcs azt mondta, kérdések százai vetődnek fel, sok új kutatás indulhat. Más detektorok észlelik a gamma-kitöréseket, a röntgensugarakat, a látható fényt, a nagy energiájú neutrínókat, a LIGO-ban pedig várják a hozzájuk kapcsolódó gravitációs hullámokat, ők az ilyen információk együttes felhasználását tűzték célul. Újságíróként legfeljebb azt a kérdést tudnám feltenni: ki gondolta volna a 19–20. századi felfedezések idején, hogy a rádióhullámok mindennapi társaink lesznek a rádió- és tévéadások, a mobiltelefonok, a wi-fi, a GPS, a mikrohullámú sütő és egyebek révén? A gravitációs hullámok ugyanígy megtalálják majd gyakorlati alkalmazásukat.

A harmadik kérdéscsoport az volt, hogyan is szerepeltek a magyar fizikusok ebben a nagy munkában. A washingtoni bejelentésben elhangzott: több mint ezer kutató az eredmény részese Amerikából, Ausztráliából, Európából – természetesen különböző mértékben. A kutatásokat az Egyesült Államok Nemzeti Kutatási Alapja (NSF) finanszírozta, a kulcsfontosságú két obszervatóriumot a pasadenai és a bostoni műszaki egyetemek (a Caltech és a MIT) szakemberei tervezték, építették és működtetik. A New York-i Columbia Egyetem asztrofizikai kutatócsoportja több mint egy évtizede közvetlen résztvevője a kutatásnak. Szinte mindenütt dolgoznak magyar szakemberek. Amerikában – a kutatás fő helyszínén – például a Columbián riportalanyaink, a nyíregyházi Márka Szabolcs és Zsuzsa, valamint tanítványuk, Bartos Imre, korábban Haiman Zoltán, a Caltechen a Nagykállóból származó Steve Vass, a Princetonon az Einstein-ösztöndíjas Kocsis Bence, aki itthoni kutatócsoport alakítására készül. Budapesten élénk az asztrofizikai kutatás, a csillebérci Wigner Intézetben, illetve az ELTE-n, valamint Szegeden. Tudósaink ott vannak a kutatások sűrűjében.

A hullámok most kezdenek majd új erőre kapni.

- Marik Sándor -


New York, Nyíregyháza - Száz éve vártak a fizikusok arra a bejelentésre, amely csütörtökön hangzott el Washingtonban: asztrofizikus kutatók egy csoportja közvetlenül észlelt a világűrből érkező jeleket, gravitációs hullámokat. Exkluzív interjú Márka Szabolcs asztrofizikussal a gravitációs hullámokról! A beszélgetőpartner: Marik Sándor.


Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában