Hallgatózó tévékkel, kukkoló laptopokkal vagyunk körülvéve

Nyíregyháza - A szakértő szerint akinek nincs titkolnivalója, nincs mitől félnie.

Ma is fel-felbukkan a hírek között az utóbbi idők egyik legkomolyabb adatvédelmi figyelmeztetése, amit a Samsung adott ki okostévéivel kapcsolatban: „Kerüljék a személyes dolgok megbeszélését a tévé előtt azok, akik Samsung Smart TV készülékkel rendelkeznek, és nincs rajta kikapcsolva a hangvezérlés funkció” – figyelmezteti felhasználóit a legnépszerűbb gyártó. Az itthon is sokak által vásárolt tévék (illetve ugyanezen elven működő kütyük, például az Xbox One konzol) folyamatosan pásztázzák a közelben értékelt hangokat, hogy értsék a tulajdonos parancsait.

Egy icipici hiba is elég

A tévé bekapcsolására egyszerűen hanggal is mód van, így könnyen kitalálható, hogy a készülék akkor is figyel, amikor készenléti állapotban van. A hangparancsok értelmezését azonban nem a lakásban lévő készülék végzi: a hangmintákat folyamatosan elküldi egy szerverre, és a távoli gép értelmezi a beszédet. További érdekesség, hogy a hangazonosító szervert nem a Samsungnál helyezték el, a feladatot külső cég végzi.

– Ha arra gondolunk, hogy a technikai eszközöket – legyen az tévé, telefon vagy bármilyen híradástechnikai készülék – emberek álmodták meg, akkor mindig előfordulhat egy icipici hiba, amivel a tervezés folyamán vagy anyagi okokból nem számolnak, amit nem vesznek komolyan. Ebből adódóan keletkezik egy „rés”. A kérdés csak az, ki találja meg előbb. Gondoljunk például a Windows operációs rendszerekre: a fejlesztők időről időre kijavítanak egy-egy hibát, így követik egymást a verziószámok – mutatott rá Vinter József, a Magyar Biztonsági Civil Akadémia (MBCA) rendszerbiztonsági elemzője és tanácsadója.

Kérdésünkre, hogy hogyan védhetjük meg magánéletünket a külső betolakodóktól, elmondta: a legegyszerűbb és legbiztonságosabb, ha nem veszünk okoskütyüket.

– Ez azonban ma már irreális elvárás, így nem marad más, mint a hatékony, de drága szoftveres védekezés. Persze, én még nem hallottam olyat, hogy valamelyik vírus­irtó céget beperelték volna adatvesztés vagy IT betörés miatt. Sőt, a banki rendszereknél egészen pontosan eltitkolják és „leírják” a veszteséget, melyek költségét beleépítik a számlákba.

Engedélyezett lehallgatás

Mindannyiunknak van legalább egy olyan ismerőse, aki leragasztja a laptopja kameráját, mert attól fél, hogy belelátnak az életébe. Esetleg csak személyesen mesél a munkájáról, párkapcsolatáról a telefonos lehallgatástól rettegve. Vajon valóban van félnivalónk?

– Úgy fogalmaznék, hogy minél magasabbra jut valaki a társadalmi ranglétrán, annál nagyobb veszélynek van kitéve, és annál kiterjedtebb a támadási felülete. Ugyanez a helyzet a vállalkozásokkal: ha van egy aranybányánk, de nincs őrünk, valaki biztos lopni fog, ez pedig a profit rovására megy.

Vinter József hozzátette: szigorú törvényi keretek között engedélyezhetik, és a nyomozás érdekében engedélyezik is a lehallgatást a hatóságok, amit a technika gyors fejlődésének köszönhetően már észre sem vesznek az alanyok.

– Ezt azonban a bűnözői körök is már régen felismerték, és igyekeznek lépést tartani a bűnüldöző szervekkel, s ha lehet, megelőzni azokat. Nagyon költséges „játék” mind a lehallgatás, mind a hatásos védelem, ezért kell minél hamarabb megtalálni a leg­gyengébb láncszemet. Hiába a technikai védelem, elég egy jól beépített informátor a hálózatban. Mindent összevetve azt gondolom, hogy akinek nincs titkolnivalója, annak oka sincs a félelemre – szögezte le az MBCA rendszerbiztonsági elemzője.

KM-CsA