Szeretnél szép zöld gyepet? Íme a trükkje!

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - A jobbára évelő füvekből álló, alacsony szőnyegszerű gyep a legszebb természetes talajtakaró.

Az igaz, hogy a szép fű sok gondozást is kíván, de meghálálja a törődést.

A gyep mindenkori állapotát – a természetes környezeti tényezőkön kívül – nagyban befolyásolja a gondozás, a fenntartás minősége. No, de mit is kell konkrétan tennünk azért, hogy olyan legyen kiskertünk füve, mint a wimbledoni teniszpályáké? A válaszokat Keczkó Jánosnál, a nyíregyházi városüzemeltetés „kertészeti szakértőjénél” kerestük.

– Az ideális gyep üde, zöld színű, sűrű és jól bírja a folyamatos terhelést – közölte a szakember, aki szerint a pázsitfüvek optimális fejlődéséhez három fontos dolognak kell a talajban lennie: víznek, tápanyagnak és levegőnek.

Keczkó János arról is beszélt lapunknak, hogy a gyepben (főként a téli hónapok során), a fűszálak között egy úgynevezett filcréteg alakul ki, amely az elhalt növényi részekből, fűnyesedékből és mohából áll össze, s okoz számos problémát a fű életében. Azonkívül, hogy ez a nemkívánatos réteg melegágya a kórokozóknak, nem engedi a talajba szivárogni a létfontosságú vizet és tápanyagokat.

Gereblyézés, levegőztetés

– Tavasszal első teendőnk az elhalt fűmaradványok és a moha kigereblyézése, illetve a talaj sekély rétegének levegőztetése. Ezeket a műveleteket együtt is végezhetjük hegyesebb fogú gereblyével, speciális vágógereblyével, illetve gyepszellőztető géppel – említette Keczkó János, majd hozzátette: a szellőztetést követően a gyep megviseltnek tűnhet, de nem kell aggódni, megfelelő környezeti tényezők esetén gyorsan regenerálódik.

A szakember szerint a gyepesítést illetően a kertépítésben két vetési időszak terjedt el. Az egyik az augusztus végétől szeptember közepéig tart, mivel ekkor jelentős csapadékra és harmatképződésre lehet számítani. A másik időpont március végétől április közepéig tart.

Az őszinél alacsonyabb talajhőmérséklet a csírázási időt megnyújthatja, ez nagyobb rizikót jelent, és a gyomosodás is megindulhat. Ilyentájt a talajban még kellő téli nedvesség van, ám ha hirtelen felmelegedés köszönt be, a talaj pedig kiszárad, az a csírázó növények pusztulásával járhat.

További teendők

A másik fontos tavaszi teendő a gyep trágyázása. A növekedéshez alapvetően nitrogénre van szükség, de ahhoz, hogy füvünk megfelelően edzett legyen, nélkülözhetetlen a kálium. A foszfor a gyökérzet fejlődősét serkenti, ezáltal jobb tápanyag és vízellátottságot, ősszel pedig megfelelő oldalhajtás képződést tesz lehetővé. A nyírás és az öntözés szerepe kiemelkedik az ápolási feladatok közül. Ne feledjük: a jól karbantartott gyepet érdemes hetente nyírni, ami a rendkívül sok nyesedék keletkezésén kívül igen nagy tápanyagigényt is generál. Az öntözésnél fontos, hogy az ritkábban, de nagyobb adagokban történjen, így a talaj mélyebben ázik át. Nyírást követően érdemes öntöznünk. Nagy meleg esetén, alkalmanként a reggeli vagy esti órákban kisebb mennyiségű párásító-frissítő öntözést alkalmazhatunk, így csökkenthető a fűfélék párolgási vesztesége is. Célszerű tápanyag-utánpótlásra szabályozott tápanyag-leadású összetett műtrágyát alkalmazunk, melyek a fent említett makroelemeken kívül egyéb, a fűféléink számára nélkülözhetetlen elemeket is tartalmaznak. Már kapható olyan műtrágya is, melyet elegendő kora tavasszal kiszórni, mivel 8–9 hónapig folyamatosan szolgáltatja a tápanyagot a gyep számára. Iyen például a Scotts (Everris Full Season), melynek javasolt dózisa: 50–70 gramm/négyzetméter. A pontos kiszórás minden gyepműtrágyázási program sikerének alapja. Erre alkalmasak lehetnek a különböző kézi műtrágyaszórók (Accu Pro 2000, Accu Green 3000). A nyírást lehetőleg gyűjtőkosaras fűnyíróval végezzük, így a „filcesedés” elkerülhető. A fűnyesedéket komposztálást követően tápanyagpótlásra hasznosíthatjuk cserjéink, fáink és egyéb dísznövényeink számára.

KM-TG