Helyi közélet

2016.03.23. 16:50

Macera

Macerás ez a szelektív hulladékgyűjtés. Négy-öt kiskuka a lakásban el sem fér, és az egyiket ekkor, a másikat akkor hajlandóak elszállítani, ide dobjam, oda dobjam. Nem vagyok én guberáló, méghozzá ingyen! F. Nagy Zsuzsanna írása.

Macerás ez a szelektív hulladékgyűjtés. Négy-öt kiskuka a lakásban el sem fér, és az egyiket ekkor, a másikat akkor hajlandóak elszállítani, ide dobjam, oda dobjam. Nem vagyok én guberáló, méghozzá ingyen! F. Nagy Zsuzsanna írása.

„Látnunk kell, hogy megelőzéssel, szelektív gyűjtéssel, még ha macera is, a magunk számára hajtunk hasznot.” F. Nagy Zsuzsanna

Ehhez hasonló „érdekes” megközelítéssel is találkozni, ha szóba kerül a háztartási szelektív gyűjtés. Egy pillanat alatt képesek elfeledni az emberek, hogy egy perccel előbb még a sört, a szalámit vagy éppen a zöldséget csomagolták ki, és fogyasztották el jóízűen ezekből a csomagolóanyagokból. Valóban nem kellene felelősnek lenni ezekért a hulladékokért, ha nem használnánk. De használjuk, s minél többet, annál nagyobb a felelősségünk.

Ha belegondolunk, a „hulladék” gyakorlatilag egyidős az emberiséggel. Azelőtt, a természet körfolyamatai során nem termelődtek felesleges anyagok. A lehullott falevelek, elpusztult élőlények mind-mind visszakerültek a természetes körfolyamatokba. Tápanyagul és nyersanyagként szolgáltak a többi élőlény számára. És ez a jelenben is így van. A természet hulladékmentesen „dolgozik”. Erről meg is győződhet az, aki külön gyűjti a zöldség-gyümölcs maradványokat, a kerti zöld „hulladékokat” és komposztál. Szeme előtt zajlik a folyamat: minden képes lebomlani, ami szerves anyag.

A többi 70 százaléknyi szemetünkkel azonban nagy a gond. Összetételét, mennyiségét életmódunk, fogyasztási szokásaink befolyásolják. Ezen hulladékok térfogatának legalább a fele csomagolási hulladékból áll, aminek csökkentése érdekében a legolcsóbb és legfontosabb megoldás a megelőzés. Szokásaink rabságából számos módon kitörhetünk egy kis odafigyeléssel, folyamatos kontrollal. Van néhány igen egyszerű fogás. Például csak azt vegyük meg, amire valóban szükségünk van. Kerüljük a túlcsomagolt termékeket. A négyféle csomagolású desszert súlyának a fele szemét. Szemetet adni ajándékba pedig nem illő. Ha mindig van nálunk vászontáska, könnyedén elutasíthatjuk a nejlon ránk tukmálását a pénztárban. Kiflit, zsemlét is lehet papírzsákban vásárolni, s az egyszer használatos dolgok helyett választhatunk többször használhatókat (például borotva), utántölthetőket. Az ásványvizek árában 50 százalék a PET-palacknak, azaz a szemétnek az ára. Egyheti adagból vehetünk egy víztisztító kancsót, ha bizalmatlanok vagyunk a csapvízzel. Azt is meggondolhatjuk, hogy mire használható újra a csomagolás: a befőttesüveg befőzéskor válhat kinccsé, a tejfölös-, kefiresdobozok kiválóak palántázásra, a papír tojásdobozba ismét adhat a zöldséges újabb adag tojást. Macera? Macera!

Szomorú hír, de ha megvettük, akkor már felelősek vagyunk érte. És sajnos a csomagolóanyagok többsége nem bomlik le, nem kerülhet vissza a természet körforgásába. Nem véletlen, hogy a nemzetközileg elfogadott „hulladékhierarchiában” a legrosszabb megoldásnak a lerakást és az égetést tartják. A lerakók gyors ütemben telnek, az égetés pedig egyértelműen egészségkárosító. A szelektív gyűjtés arra szolgál, hogy olyan másodlagos, újrahasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a természetes anyagok felhasználásának csökkentését (például újrapapír-­termékek). Látnunk kell, hogy megelőzéssel, szelektív gyűjtéssel, még ha macera is, közvetlenül és közvetve magunk számára hajtunk hasznot.

- F. Nagy Zsuzsanna, az Ökológiai Intézet Alapítvány munkatársa -

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában