A költészet varázsa már a legkisebbeket is megérinti

Nyíregyháza - Már az óvodában nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a kicsik megszeressék a verseket.

Április 11. a költészet napja – hétfőn szavalóversenyekkel, előadásokkal, irodalmi műsorokkal emlékeztek az ország számos településén József Attilára és a magyar költészet jeles képviselőire. De vajon mit jelent ma a költészet, hogyan tanítanak verset az iskolákban, mit tesznek azért, hogy már a legkisebbek is érdeklődéssel forduljanak a versek felé?

Az állatosakat imádják

– Az óvodában nem telik el úgy nap, hogy a gyerekekkel ne tanuljunk az életkoruknak megfelelő verset, mondókát – árulta el lapunknak Gerda Erzsébet nyíregyházi óvodapedagógus.

– Érzelmeket kiváltó, emlékeket felidéző verseket tanítunk, amelyek számukra is érthetőek, fejlesztik a kicsik kognitív képességeit, így többek között a memóriájukat, a gondolkodásukat, a figyelmüket és megfigyelőképességüket, bővítik szókincsüket, valamint új fogalmakkal ismerkedhetnek meg. A gyerekek a legjobban az állatos versikéket kedvelik, imádják Móricz Zsigmond Iciri-piciri című versét, Weöres Sándor gyermekverseit, a jelenlegi nagy kedvenc Bartos Erika, aki a mai kor gyermekeinek szóló versek szerzője.

– Ideális esetben a gyermek nem az óvodában találkozik először a vers, a mese varázslatos világával, hanem csecsemőkorától kezdve hall édesanyjától mondókákat, kiszámolókat, hőcögtetőket, versikéket. Ugyan kezdetben a szöveg jelentését nem érti, de megérzi a ritmust, a játékos hangulatot. Az óvodában már megtanulja a versikéket, eltapsolja, leugrálja ritmusukat és megérinti a költészet varázsa – mutatott rá annak fontosságára az óvodapedagógus, miért nagyon lényeges, hogy minél hamarabb a kicsik életének része legyen a vers. A tapasztalatok pedig azt mutatják, a verset szerető gyermekek olvasó, az irodalmat értő felnőtté válnak.

A zene, az kell…

– Miként minket, felnőtteket, úgy a 7–10 éves gyermekek szívét, lelkét is képesek elérni és megérinteni a versek. Az alsó tagozatosok „vevők” minden olyan kortárs vagy klasszikus költeményre, amely közel áll az érdeklődési körükhöz és az érzelemvilágukhoz. Ráadásul, ha a rigmusokhoz zenei ritmusok is társulnak, garantáltan sikert aratunk a fiatalok körében! – meséli Zelenák Edit, a nyíregyházi Apáczai Csere János Általános Iskola tanító nénije, aki maga is a versimádók táborába tartozik.

– Számos verset zenésítettek meg az utóbbi időben, évről évre gazdagabb a paletta. A napokban Halász Judit egyik gyermekdalával, az Altatóval ismerkedtünk meg az órán, azelőtt az Alma együttes versfeldolgozásaival volt gyümölcsöző munkakapcsolatunk. A tanulókban természetesen tudatosítjuk, hogy valójában zenei köntösbe bujtatott verseket hallanak, amelyek rímelő sorokból, versszakokból állnak, és érdekes üzenetük van számukra. Nem ritka, hogy a gyerekeket annyira magával ragadja a költészet világa, hogy maguk is „rímfaragásba” kezdenek! – árulta el Edit néni.

Hozzátette: rendszeresen elviszi az osztályát a megyei könyvtár író–olvasó találkozóira, ahol gyermekekhez és gyermekekről szóló írókkal, költőkkel ismerkedhetnek meg az apáczais kisdiákok.

KM-BM, PI