Mi lesz a többi uszodával? Ibrány kicsit irigy, Gyulaházán fejleszteni kéne, de nincs rá forrás

Szabolcs-Szatmár-Bereg - Ibrányban egy kissé irigykedve tekintenek azokra a településekre, ahol új tanuszodák épülnek, s az állam a fenntartást is átvállalja.

– Még a XX. században adtuk át a tanuszodánkat, ami azóta megszakítás nélkül üzemel mindannyiunk örömére – említette Bardi Béla, Gyulaháza polgármestere.

– Az akkori CÉDA-pályázat első helyén szerepelt a tanuszoda létesítése. Átgondoltuk a lehetőségeinket, és kevesebb mint 30 millió forintból készült el a 18×8,5 méteres medence a kiszolgálóhelyiségeivel. Sok-sok ezer helyi és környékbeli gyerek tanult meg itt úszni. A sportcsarnok mellett gyarapodott a bázis, amivel nem titkoltan a sportturizmusunk alapjai bővültek.

Mivel a közel két évtized alatt amortizálódott az uszoda, ráférne a komoly technológiai megújulás. Erre viszont nincs forrás. Uszodaépítésre jár, erre nem. Vagyis mi nem a jövőt, hanem a jelent jelentjük. A teljes mértékben önkormányzati fenntartás közben mindig arra törekedtünk, hogy kihozzuk az üzemeltetést nullszaldósra. Hét közben az óvodások és az iskolások (a környékről tíz iskola jár ide rendszeresen) úsznak, hét közben 17, hétvégente 14 órától bárki igénybe veheti a szolgáltatásainkat – fejtegette Bardi Béla, aki 40 éve kormányozza a települését.

Megszabadultak a PPP-től

Az Újfehértói H2O Szabadidőközpont 2010. április 1-jén nyitotta meg kapuit. A sportkomplexum PPP-konstrukció keretében készült el, melynek egyik feltétele az volt, hogy az építtető tizenöt évig üzemelteti a létesítményt. Ez azonban nem is olyan egyszerű.

– Az üzemeltetési költség és a törlesztőrészletek éves szinten százmillió forint feletti terhet róttak az önkormányzatra, ezért borzasztóan megkönnyebbültünk, amikor úgy döntött a kormány, hogy a PPP-konstrukcióban épült tornacsarnokokat, tanuszodákat országszerte kivásárolja a befektetőktől. Így tavaly január 1-jétől az újfehértói helyhatóság üzemelteti a helyi sportcentrumot – magyarázta érdeklődésünkre Nagy Sándor.

A település polgármestere hozzátette: ez a lépés azért volt rendkívül fontos, mert a fenti költségek teljesen ellehetetlenítették volna nemcsak az uszoda, de az önkormányzat működését is.

Kranyik István, a szabad­időközpont igazgatója büszkén mesélte: az uszodában egy feszített víztükrű, 12 és egy 25 méteres, fokozatosan mélyülő tan- és úszómedence található. Előbbi inkább a vízhez szoktatásnál és úszásoktatásnál tesz jó szolgálatot, míg utóbbi kiválóan alkalmas úszóversenyek megtartására, felkészülésre, vagy akár hobbibúvárkodásra.

– Az újfehértói általános iskolák mindegyikének szerepel az úszásoktatás a tantervében, a mindennapos testnevelés keretei között, így büszkén mondhatjuk, hogy az általános iskola végére minden helyi gyermek tud úszni.

Emelkedtek a költségek

– Jármiban a tanuszoda műszaki átadására 2000 tavaszán került sor. Az uszoda egy tanmedencével rendelkezik – tájékoztatta lapunkat Győrfiné Papp Judit polgármester.

– A fenntarthatósági idő lejárta után az üzemeltetési költségek emelkedése és a gyér látogatottság miatt az önkormányzat nem tudta tovább biztosítani a működést. Azóta is folyamatosan keressük az olyan pályázati lehetőségeket, amelyeknek a segítségével – megújuló energia felhasználásával – a továbbiakban biztosítani tudnánk a gazdaságos működtetést. Ezen kívül a gépészeti rendszer megújításához és a medence újbóli szigetéléséhez is további pályázati forrásra lenne szükség – számolt be a körülményekről a település első embere. KM

Nem bánnák, ha nekik is besegítenének

Ibrányban egy kissé irigykedve tekintenek azokra a településekre, ahol új tanuszodák épülnek, s az állam a fenntartást is átvállalja.

– A szándék jó, de mi sem bánnánk, ha a 2008 januárjától üzemelő, nettó 529 millió forintból megépült uszodánk működési költségeibe beszállna az állam. Bár az mindenképpen pozitív, hogy a PPP-s konstrukciótól megszabadítottak bennünket, ám a finanszírozás még így sem olcsó mulatság – mondta lapunknak Trencsényi Imre, Ibrány alpolgármestere, aki szerint az új uszodák akár konkurenciát is jelenthetnek, hiszen a környék tíz iskolájából is járnak hozzájuk.

A teljes cikk elolvasható a Kelet-Magyarország április 12-i számában és a kelet.hu-n.