Ingázunk, hogy pénzt keressünk - Hol találnak a legtöbben munkát a megyében?

Szabolcs-Szatmár-Bereg - A népszámlálás adatai szerint megyénkben az országos átlaghoz közeli a munkába utazás gyakorisága: a foglalkoztatottak 34 százaléka dolgozik a lakóhelyétől eltérő településen. Az ingázás legfontosabb célpontja Nyíregyháza, a megyeszékhelyre naponta csaknem 18 ezren jártak be dolgozni, ez az összes foglalkoztatott több mint 30 százalékát adta. Nyíregyháza vonzó hatása elsősorban a megyén belül jelentős, a bejárók 92 százaléka szabolcs-szatmár-beregi lakos, és többségük a nyíregyházi, illetve a kemecsei, ibrányi és nagykállói járás 40 településéről, azaz átlagosan 18 kilométeres távolságról jött és ment naponta.

Fogadó városok

A megyeszékhelyről is sokan máshol keresik meg a fizetésüket. A több mint 5000 ember 6 százaléka Budapesten, 12 és fél százaléka más megyeszékhelyen, 58 százaléka pedig más városban, községben dolgozik. Ez előbbi célpontok között első helyen van Debrecen, de sokan járnak át Tiszaújvárosba, és vannak, akik Záhonyban, Kisvárdán, Nyírbátorban találtak munkát. A megyében ingázókat nagyobb számban fogadó város Nyírbátor mellett Mátészalka és Kisvárda is, ahol szintén a vonzáskörzetükből fogadják a legtöbb munkavállalót.

Tóth Enikő Nyíregyháza és Debrecen között ingázik, mert a munkaadója központosítás miatt megszüntette a nyíregyházi irodáját.

– Nem gondolkodtam az álláskeresésen, mert szeretek itt dolgozni, de az átjárás sok kényelmetlenséggel jár, és naponta legalább három órát töltök az utazással – adott bepillantást az ingázás nehézségeibe az építőipari szakember.

– Minden hónapban meg kell vennem a nyíregyházi és a debreceni busz-, valamint a vasúti bérletet. A cég – a törvényi kötelezettségének megfelelően – megtéríti a három bérlet árának 86 százalékát – válaszolta a részleteket firtató kérdésünkre Tóth Enikő, és hozzátette: amennyiben lehetséges, többen is beülnek egy céges autóval járó kolléga mellé, saját gépkocsival azonban nem érné meg ingázni.

Helyben nem talált munkát

Tisza Ákos 2010-ben végzett a Debreceni Egyetemen molekuláris biológusként, s a pályakezdők munkavállalási esélyeivel látott hozzá a jövője megtervezéséhez, minden gondját megismerve ennek a sokakat érintő helyzetnek.

Szűkebb és tágabb lakókörnyezetében is megcélozta a szóba jöhető cégeket, ahová csak lehetett, elküldte az önéletrajzát, de mivel nem járt szerencsével, úgy döntött, bekapcsolódik a doktori képzésbe, és addig is benn maradhat az egyetemen. – Már akkor is ingáztam Nyíregyháza és Debrecen között, s bár fizetséget nem kaptam, megtarthattam a diákigazolványomat és így legalább – a 90 százalékos kedvezménynek köszönhetően – az utazás költségét kevesebből megúsztam.

– Látva, hogy a doktorival sem haladok olyan ütemben, mint reméltem, ráadásul a támogatás is lejárt, fölgyorsítottam a munkakeresést. Rájöttem, hogy távolabbi munkahelyeket is meg kell céloznom, mivel Nyíregyházán nincs olyan cég, ami a végzettségemnek megfelelne, Debrecenben pedig telített volt a munkaerőpiac. Ez év elején felvettek a Budapesten tevékenykedő dán Xellia Gyógyszer Vegyészeti Kft-hez. Mivel még mindig pályakezdőnek számítottam, örültem a lehetőségnek. A napi ingázás hetivé alakult át, ugyanis a fővárosban albérletben lakom, s hétvégeken jövök haza. Mivel a cégnél a cafeteria a bevett béren kívüli juttatási forma, azon belül utazási támogatást is kérhettem volna. Ám mivel az utazáshoz a vonatozásnál lényegesen olcsóbb OszKár TeleKocsi szolgáltatást veszem igénybe, a cafeteriát másra fordítom. Amikor ideköltöztem, feszélyezett, hogy ki kellett szakadnom a megszokott környezetemből, de már beleszoktam – árulta el a ma már boldog munkavállaló fiatalember.

A HR-vezető szemével

– Amennyiben ingázó dolgozóink közösségi közlekedéssel, vagy saját gépjárművel járnak munkába, társaságunk a törvényi kereteken belül, a 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet alapján támogatja az alkalmazottak ebből fakadó költségeit – ismertette az ingázásra vonatkozó jogszabályi hátteret egy osztrák tulajdonú, a megyénkben is érdekelt cég HR-vezetője, aki felhívta a figyelmet: az utazási költségtérítésre vonatkozó rendelkezések kizárólag abban az esetben érvényesek, amennyiben a napi szintű munkába járás a közigazgatási határon kívüli helyközi (távolsági) utazással történik (azaz a munkavállaló lakhelye és a munkahely közigazgatásilag két külön településen található), továbbá az utazás távolságától függetlenül egyes olyan különleges helyzetekben is, amikor a munkavállaló a munkavégzés helyére sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tud eljutni. A HR-vezető hozzátette: a munkáltató a napi munkába járással kapcsolatban a bérlet vagy menetjegy 86 százalékát térítheti meg. – Társaságunk a saját autójukkal közlekedőknek kilométerenként 9 forint hozzájárulást is biztosíthat, ha a munkavállaló életkörülményei vagy utazási lehetőségei ezt indokolják. Ilyen esetek lehetnek például: a munkavállaló csak hosszas várakozással vagy többszörös átszállással tudja a tömegközlekedési eszközt igénybe venni, vagy ha a munkavállaló súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, illetve ha a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van, és a munkába járás során gépkocsijával rendszeresen ő viszi gyermekét a nappali intézménybe – közölte a HR-vezető.