Nem tortúra a tisztaságra törő Túr-túra

Kishódos, Sonkád, Kölcse, Túristvándi - A Honvéd Bottyán SE immár huszonöt éve szervez környezetvédelmi Túr-túrákat.

Megyénk legkeletibb szeglete igazi vízitúra-paradicsom: a legtöbben innen indulnak a Tisza-túrára, és itt éri el hazánkat a Túr folyó, ami ugyancsak népszerű a kajakosok és a kenusok körében.

Akárcsak egy autópályán haladva, a Túron is gyakran találkozhatunk hirdetőtáblákkal, amelyek a túrázókat szólítják meg kenubérlést vagy kempinget kínálva, és egy-egy nyári hétvégén akár kisebb torlódások is kialakulhatnak, különösen, ha egy csapat folyásiránnyal szemben indul útnak. A nyíregyházi Honvéd Bottyán SE hagyományos rendezvénye a környezetvédelem miatt tűnik ki a túraajánlatok mezőnyéből.

– Mindig is kiemelt figyelmet fordítottunk a környezet védelmére, ami nem merül ki annyiban, hogy összeszedjük magunk után a szemetet, bár sajnos ez sem mindenkinek természetes – fejtegette Kovács András, aki éppen negyedszázada szervezte az első hasonló evezős túrát. Arra is rávilágított a túravezető, hogy miért sikeresebb a környezeti nevelés a tanterminél ebben a közegben.

Környezeti nevelés

– Egyes mérések szerint a Túr felső szakasza Európa egyik legtisztább folyója, így ideális vízi túrázásra. Az Öreg-Túr több szakasza a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet része, de teljes hosszában rendkívül gazdag az élővilág, különösen, ami a vízinövényeket és a madarakat illeti. Ha valaki nem a monitoron, a könyvek lapjain találkozik egy halászó jégmadárral, vagy éppen a vízitökkel, sokkal könnyebben elköteleződik a környezettudatos életforma mellett.

– A leggyorsabban a Túr-csatorna folyik, 1–1,5 km/h közötti sebességgel, míg az Öreg-Túr és a Holt-Túr szinte áll. Ezért és a sekélyebb víz miatt ajánlható a kezdőknek, emellett változatosabb is, mint a Tisza, amely néha hosszú kilométereken át egyenes, a partok pedig itt-ott kissé egyhangúak.

– A Túr-evezés a kis távolságok miatt kényelmesebb is: a Honvéd Bottyán-túrának mindig Sonkád a központja, nem kell mindennap tábort építeni, néhány autóval megoldható az utazás – érvelt a folyó mellett Kovács András.

Zöldellő alagutak

A beharangozó minden szava megalapozottnak bizonyult. Az első napon ízelítőt kaptunk a Kishódos–Sonkád közötti 18 kilométeres szakaszon; a legnehezebb feladat ekkor a kenuk átcipelése volt a kis bukótól az Öreg-Túrra.

Másnap Sonkádtól 16 kilométert eveztünk Kölcséig; a folyó zöldellő alagutakkal, beszűrődő fényekkel, megszámolhatatlan kanyarral és folyamatosan változó arccal kápráztatta el a résztvevőket. Az unalom az Öreg-Túron kizárt: a kanyarról kanyarra változó meder (a folyó szélessége a növényzet miatt egy és 15 méter között változik), a folyamatos bujkálás a kidőlt fák alatt alaposan megdolgoztatják a túrázókat, akik közül a gyakorlatlanabbak csapatépítő tréningen érezhetik magukat.

A harmadik napra a Kölcse és Túristvándi közötti 14 kilométer maradt, természetesen ismét megpihenve a legszebb strandokon, megkóstolva a térség legfinomabb ételeit, italait. A túristvándi kenyérlángos elfogyasztása után a kezdő és gyakorlott vízitúrázók mind egyetértettek: „Jövőre is eljövünk!”

- Hoványi Péter -

Őstulok patakja

A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, a születési éve 1927. A szabályozás előtt kanyargó, sekély medrű, a helyét változtató, több ágra szakadozó vízfolyás volt, áradásai idején hatalmas területek kerültek víz alá.

A folyó nevét az ősszláv „őstulok patakja” jelentésű szóból származtatják. Az erdélyi Avas-hegységben ered 989 méteres magasságban, nyugati irányba tartva éri el a Szatmári-síkságot, az ukrán–román–magyar hármashatárnál, Garbolc térségében lép hazánk területére. Egykor 146,5 km hosszú folyócska volt, amely ma magyar területen 18 kilométer hosszan szabályozott természetes mederből (Sonkádig), a torkolat felőli részén, 11,5 km hosszban egy teljesen új csatornaszakaszból (Sonkád és Tiszakóród között) áll.

A Túr-belvíz-főcsatorna (Sonkádtól a Tiszával párhuzamosan fut) az egyik eredeti, kanyargós meder, ma vízügyi szempontból elsősorban belvízcsatorna, amely Olcsvaapátinál torkollik a Tiszába. A népnyelv ezt a szakaszt nevezi Öreg-Túrnak. A Kömörőnél kiágazó Holt-Túr Nagyarnál folyik a Tiszába. A hagyományok szerint erről a helyről írta Petőfi Sándor, hogy „…ott, hol a kis Túr siet beléje…”.

Kenubarát fenékgátak

Tavasszal fejeződött be az Öreg-Túr rehabilitációjának második üteme, a környezetvédelmi beruházásból pedig a vízitúrázók is profitálnak.

Túristvándi fölött olyan műtárgyak épültek, melyek révén a vízrendszer mintegy 70 kilométeres szakaszán nyílik lehetőség a vízszintek emelésére. Ilyen létesítmény a két fenékgát Kölcsénél és Sonkádnál, amelyek a Kölcsei–Túr-ág vízpótlását biztosítják, belvizes időszakban pedig csökkentik az alsó szakaszok belvízterhelését, ­javítják a fölöttük lévő mederszakaszok ökológiai állapotát.

A fenékgátak tervezésénél számoltak a kenuforgalommal is, a körülbelül egy méterrel megemelkedett vízszint pedig jelentősen könnyíti az evezést.