Helyi közélet

2016.08.13. 13:31

Telefonhoz ültettük a kardiológust - csakúgy záporoztak a kérdések olvasóinktól

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Nem volt ideje unatkozni dr. Balogh Gábor kardiológusnak, amikor a szerkesztőségünk vendégeként fogadta olvasóink hívásait. A Jósa András Oktatókórház Sürgősségi Betegellátó Centrum Kardiológiai Szakrendelőjének vezető főorvosa egymás után válaszolt a kérdésekre, és adott tanácsot a szívünk egészségével kapcsolatban.

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Nem volt ideje unatkozni dr. Balogh Gábor kardiológusnak, amikor a szerkesztőségünk vendégeként fogadta olvasóink hívásait. A Jósa András Oktatókórház Sürgősségi Betegellátó Centrum Kardiológiai Szakrendelőjének vezető főorvosa egymás után válaszolt a kérdésekre, és adott tanácsot a szívünk egészségével kapcsolatban.

A legnagyobb fájdalom

Számos tévhitet is sikerült eloszlatni a 60 perc leteltével: a szívinfarktus már nemcsak az idősebbeket veszélyezteti, a fiatalabb, 40-es korosztályhoz tartozókat is, s ugyan a nőknek védelmet jelentenek a változás koráig a hormonjaik, ám az utóbbi években egyre több hölgy kap színinfarktust.

– Mindenképp kérdezze meg a főorvostól: fáj a szív? – kötötte a lelkemre egy idősebb olvasónk, így ezzel indítottuk a telefonos rendelést.

– Fáj! – érkezett a nagyon határozott válasz. – Amikor elhal a szívizomzat, az az egyik legnagyobb fájdalom, ahogy a koszorúérgörcs is – mondta dr. Balogh Gábor.

Legelőször is tisztáznunk kell, hogy mi a szívinfarktus.

A szívinfarktus hátterében rendszerint az érelmeszesedés áll, amely alatt a verőerek falának megbetegedését értjük, mely lassan, évek–évtizedek alatt alakul ki. Az erek falának belső rétegén már kisgyermekkortól kezdve kimutathatók zsírlerakódások, melyek az idő múlásával növekednek, és úgynevezett plakkok alakulnak ki, melyek az erek üregét jelentősen beszűkíthetik.

A plakkok később megrepedhetnek, a vérlemezkék összetapadása következtében véralvadék képződik, mely az ér üregének teljes elzáródását okozza. A szív koszorúerei az érelmeszesedés következtében gyakran megbetegednek, beszűkülnek, majd elzáródnak. Ilyenkor a vérellátás az elzáródott érszakaszon megszűnik, és szívizomelhalás következik be: ezt nevezzük szívinfarktusnak. Az elhalt szívizom helyét hegszövet foglalja el, mely nem képes a szív pumpaműködésében részt venni. Ha a heg nagysága jelentős, a pumpaműködés olyan mértékben romolhat, hogy pangásos szívelégtelenség alakul ki.

Pontos diagnózis

Melyek a figyelmeztető jelek és mikor gyanakodjunk szívinfarktusra? – érkezett a következő telefonos kérdés.

– Akkor, ha nagy a fájdalom intenzitása tartósabb, nem csak pár pillanatig tart. A típusos angina a szegycsonttájon, akár a torokba sugárzóan, vagy a vállöbölbe, illetve a kulcscsont alatti és feletti részen okoz fájdalmat – sorolta a kardiológus. – Van, aki a szívtájon érzi, de a hónalj felől vagy a rekeszizom magasságába, a mell alatt jelentkező fájdalom formájában is jelentkezhet. Markoló, percekig tartó és vegetatív tünetekkel járó fájdalom, amihez légszomjérzés, verejtékezés, szédülés, ájulás, megsemmisülésérzés, azaz alarmírozó tünetek társulnak.

Dr. Balogh Gábor kitért arra is, fontos, hogy a panaszainkat jól „adjuk elő”, mert ez sok esetben félrevezető lehet.

– Minden tényezőt a lehető legpontosabban tudnunk kell, az EKG-nak van ebben nagy jelentősége, hiszen a finomabb változások is észlelhetőek a régebbi vizsgálati eredménnyel összehasonlítva. A vérvétel is nagyon sokat segít a pontos diagnózis felállításában, és ebben komoly előrelépés, hogy már Nyíregyházán is bevezették a szívizomsérülést jelző hiperszenzitív troponin tesztet, ami sokkal érzékenyebb a korábbiakhoz képest.

Behozzák a lemaradást

Az első vagy a hátsófali infarktus a veszélyesebb?

– Mind a kettő – érkezett a válasz. – A mellsőfali infarktusok nagyobb kiterjedésűek, de akut fázisban, amikor az infarktus bekövetkezik, olyankor a hátsófali sokszor jóval nagyobb bajt csinál, mert ingervezetési zavart vagy szív­blokkot is okozhat. Ennek oka, hogy a hátsófalat ellátó ér felelős a szív ingerképző központjáért is. A mellsőfalinál kevesebb vezetési zavar van, de miután az nagyobb területre terjed ki, ott sokkal nagyobb szívizomtömeg hal el, ez pedig a hosszú távú életkilátások szempontjából is rosszabb. Néha évek múlva derül ki, ha valakinek hátsófali infark­tusa volt. A nagy kiterjedésű mellsőfali infarktusok szinte törvényszerűen 3–5 éven belül szívelégtelenségbe mennek át – mutatott rá dr. Balogh Gábor.

Örök dilemma, hogy a férfiak vagy a nők vannak-e nagyobb veszélyben. A kardiológus válaszából kiderült, téved, aki azt hiszi, hogy az erősebb nem képviselői…

– A férfiaknak nagyobb a kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedésekre, a gyengébb nem képviselői mégis veszélyeztetettebbek – hangsúlyozta a főorvos. – Azért, mert a nőknél gyakrabban jelentkeznek atipusosan a tünetek, sokszor neurotikusnak tartják a panaszaikat, kevésbé figyelnek oda a rizikótényezőkre, és emiatt ritkábban jutnak el például katéteres vizsgálatra. A nőket a változás koráig ugyan a hormonjaik védik, de ezt követően 50–60 év között behozzák, és sajnos túl is haladják a férfiakat a szív- érrendszeri halálozásban.

Megelőzhető a baj

– Van-e túlsúlya – kérdezte a főorvos attól a férfi telefonálónktól, aki a szívinfarktus kialakulásában szerepet játszó tényezőkről érdeklődött.

– Férfiaknál fontos, hogy milyen az elhízás, mert ha pocakos és a haskörfogata meghaladja a 100 centimétert, az rizikót jelent érelmeszesedésre – említett egy kevésbé közismert okot a kardiológus.

– A mozgásszegény életmódot folytatók, ha valaki naponta nem mozog rendszeresen, azok is a kockázatos csoportba tartoznak. Mindenki azt szokta mondani, hogy keményen, erőteljesen dolgozik, de azt tudni kell: a munkaként végzett fizikai aktivitásokat nagyon energiatakarékosan végzi a szervezet. A mozgásért való mozgás az, ami sokat számít a szív- és érrendszeri edzettség szempontjából. Ma az az elfogadott ajánlás, hogy naponta 15–30 perc aktív, dinamikus tréning – futás, kocogás, tempós gyaloglás – ami 120–130-as pulzusig felgyorsítja a szívverést, már érszűkület elleni védelmet jelent. Rizikó továbbá az emelkedett húgysav-, vérzsír- és koleszterinszint, a cukorbetegség, a dohányzás és a magas vérnyomás. Ez utóbbinál nagyon lényeges, hogy a vérnyomás maradjon 140/90-es érték alatt.

Amin nem változtatunk...

A mindennapi tapasztalatok azt mutatják, hogy az életmódunkon vagyunk a legkevésbé hajlandóak változtatni.

– Nagyon sok olyan beteg van, akiket évek óta arról győzködünk, hogy csökkenteni kellene a testsúlyukat. A gyógyszereket rendesen, pontosan szedik, de semmit sem tesznek azért, hogy akár egyetlen dekát is lefogyjanak, bár ez a cukorbetegek esetében nagyon fontos lenne. Nincs olyan gyógyszer, amelynek ne lenne mellékhatása… – jegyezte meg Balogh Gábor, de hiába a figyelmeztetés, mozogni, egészségesebben étkezni, leadni a súlyfelesleget, azt már nem akarunk. Még inkább megdöbbentő adat, infarktus után sem vigyáznak magukra a betegek: 13 százalékuk a dohányzásról sem szokik le, ugyanúgy és ugyanannyit cigarettázik, mint korábban. És a kockázati tényezők között meg kell említeni a stresszt is.

„Aki nem kapott infarktust, az nem is jó vezető” – tartja a mondás, de az élet is bebizonyítja, a menedzsertípusú vezetők többször kapnak infarktust a túlpörgés, a túlfeszített idegi stressz miatt is – fogalmazott a kardiológus.

KM-BM

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában