A lónak is lehet rossz napja - nem veszélytelen nyeregbe pattanni

Nyíregyháza - Lovas nemzet a magyar, a hagyományok ápolása pedig egyre népszerűbb megyénkben is. Körképünkben szakembereket kérdeztünk arról, mire számíthatnak a lovasok, mire kell figyelniük azoknak a szülőknek, akik lovaglásra ­szeretnék gyereküket taníttatni.

Egy kutatás szerint hazánkban a gyerekek sérülései három fő okra vezethetők vissza: a kutyaharapásokra, a kerékpáros, illetve a lovasbalesetekre. A kutatás rávilágít: a lovasbalesetek megelőzésének egyik legfontosabb eszköze a védőfelszerelések elterjesztése.

Megyénkben ritka eset

– Nagyon ritkán látunk el kórházaink traumatológiai osztályain lovasbalesetet szenvedett beteget, az ilyenek száma elenyésző – világított rá a megyei helyzetre Vitkai Éva. – Az utóbbi három évben összesen egy betegünk volt fekvőbeteg-ellátásban, akit életveszélyes állapotban, medencesérüléssel hoztak be; a leg­gyakoribbak a törzs-, fej- és végtagsérülések – tette hozzá a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház sajtó­főnöke.

Tóth Mária nyolc éve lovassportoktató, több lovardában dolgozott már, és sok gyerekkel szerettette meg az évek során a lovaglást. Amikor a sport szépségeiről és veszélyeiről kérdeztünk, mindjárt azzal kezdte: a lovaglás alfája és ómegája a biztonságos ló. Alapvető elvárás, hogy az állat ne rúgjon, ne harapjon, ne legyen „gonosz”, és soha ne szaladjon el a lovasával.

– Mindemellett számolni kell azzal is, hogy a ló is egy élőlény, vannak érzései, lehetnek rossz napjai. A hirtelen időváltozásra például ugyanúgy érzékenyek, mint mi, emberek. Arra viszont nagyon ügyelünk, hogy kizárólag minden tekintetben megbízható állatra engedjük felülni a tanítványt – mondta el Tóth Mária, akinek szerencsére eddig csak ritkán rakoncátlankodtak a lovai.

– Előfordult már, hogy szeles időben a lovam ledobta a tanítványt, majd elvágtázott – mesélte el Tóth Mária, amikor rázósabb helyzetekről faggattuk. – Ez azért volt ijesztő, mert egy szabadon vágtázó ló hatással lehet a többire is. Ezek menekülő állatok, ménesben élnek, s az egyik könnyen a másik után ered. A felszerelésnek is sérülésmentesnek kell lennie, nem szakadhat a kantár vagy a kengyelszíj. Az sem veszélytelen, ha a lovas lába beszorul a megvadult ló kengyelébe.

– Természetesen minden új lovat igyekszem megismerni, volt olyan hátasom, ­amelyikhez egy év kellett, hogy minden titkát felfedje előttem, addig túlzottan nem is nagyon szerettem. Egyébként én is szenvedtem kisebb-nagyobb baleseteket az évek alatt, de soha nem ment el a kedvem, hogy újra nyeregbe üljek – avatott be a lovaglás kulisszatitkaiba a Tóth Mária.

Várják az újabb pályázatot

Megyénkben is egyre nagyobb teret nyer a terápiás lovaglás. A Most Élsz Egyesület tavaly egy pályázatnak köszönhetően hat autista, különböző értelmi képességű, korú és fejlettségű gyereket ültethetett nyeregbe.

– Főleg magatartási problémák, szocializációs és koncentrációs zavarok, agresszió, hiperaktivitás, a verbális kommunikáció hiánya jellemezte a terápiában részt vett gyerekeket. Volt köztük olyan is, aki az állatot sem merte megközelíteni, de a negyedik, ötödik foglalkozás után már mind a lovon ültek. Integrált környezetben folyt az oktatás, így a viselkedésformákat az egészséges társaiktól próbálták másolni – mesélte Farkas Árpád.

Nagy áttörések

Az egyesület elnöke elárulta: a gyerekek egyre több ideig tudtak lóháton maradni, nőtt a monotonságtűrő képességük, ami a többi iskolai feladat megoldásában is segítette őket. A legnagyobb áttörést Farkas Árpád lányánál, Lauránál és egy autista ikerpárnál sikerült elérni: előbbi szobatiszta lett és beindult a beszédfejlődése, az ikrek pedig halandzsázni kezdtek és – mivel sok mesét néztek angolul – angol tőszavakat mondogattak.

– Oktatónk, Pócsik Gábor javaslatára ezután csak magyar népdalokat hallgattak otthon. Egy hónappal később a terápiás lovaglás síri csöndjében az ikrek elénekelték együtt a Tavaszi szél vizet áraszt című dalt. Mondanom sem kell, szem nem maradt szárazon…

KM-CSA, MJ, HP

Ittasan még egy hátas sem irányítható

– Megyénkben is egyre több gyereket vonz ez a szabadban űzhető sport. A lovak gondozása is leköti a gyerekeket, mert az edzés után egy állatot nem lehet a sarokba dobni, mint egy labdát – mondta el Bertók Viktor. A dögei Ameko Lovascentrum edzője hozzátette: a kötődés miatt a lovagló gyerekek a kortársaiknál sokkal ritkábban térnek rossz útra.

– Tény: az autóversenyzés után a második legveszélyesebb sport a lovaglás, ezért a lovardák háromnyelvű táblákon kötelesek felhívni a figyelmet arra, hogy az autóvezetéshez hasonlóan itt is tilos alkoholt fogyasztani, s joggal. Egy 600 kilós lovat kell irányítani, ráadásul egy pillanatnyi figyelmetlenség sokkal nagyobb bajt okozhat, mint például egy rossz irányba pattogó labda – folytatta Bertók Viktor.

– A balesetek mégis inkább a „fekete” lovardákra jellemzőek, a képzett szakemberek, a minősített, vizsgázott lovak és a védőfelszerelések használata megfelelő biztonságot nyújtanak – utalt az edző arra, hogy szülői felelősség a megfelelő lovarda kiválasztása.

Fel mernél ülni egy ló hátára?

Nyíregyháza – Erdei-Papp Réka anyaként már nem kockáztatna, de gyerekként gyakran felült a nagybátyja lovaira. – Ma már nem iramodnék neki, s a gyereket sem engedném egy jó darabig – árulta el.