Sulyán, az újraéledő bokortanya

Nyíregyháza, Sulyánbokor - A finom őzgulyás mellett szellemi táplálékról is gondoskodtak a találkozó házigazdái.

Egy jó barátom invitálására én is részt vettem az augusztus végén megrendezett Sulyánbokoriak találkozóján, ahol a helybeliek mellett innen elszármazottak és érdeklődők is részt vettek.

A szervezők fizikai, kulturális és szellemi táplálékról is gondoskodtak: őzgulyás gőzölgött az üstben, műsort adott a népdalkör, résztvevők és megsárgult fotók sokasága mesélt arról, milyen volt az élet egykor Sulyánbokorban.

Iskola, majd Isten háza volt

A szervezők egyikétől, Grexa Gabriellától megtudtam: papírforma szerint mintegy negyvenen élnek a Nyíregyháza környéki bokortanyán, valójában ennél is kevesebben, sokan ugyanis csak gazdálkodni járnak ki a belvárosból. Mesélt a hátunk mögött álló régi, romos épületről, amely egykor iskolaként, később imaházként szolgált, majd lakat került a kapujára.

Amit Gabriella nem mondott el, megtette az ő, valamint Bácskainé Pristyák Erika és Gáva Tiborné szerkesztésében, az EMEL Egyesület gondozásában, célzottan e találkozó alkalmából megjelentetett „Sulyánbokor – egy újraéledő bokortanya” című kiadvány.

A küllemben fekete-fehér, tartalmilag színes, A/5 méretű tájékoztató füzet mesél a megyeszékhelyhez tartozó Sulyánbokor kialakulásáról, arról, hogyan népesedett be (majd öregedett el) a tanya, kik lakták, hogyan éltek, mivel foglalkoztak.

A kiadványból tudtam meg, hogy a népességszám az 1920-as években volt a legmagasabb, 180 fő, és a tanyasi embereknek nagyon fontos volt az iskola, szerették és nagyra becsülték a tanítókat, így például Leib Ferencné Dórika nénit, Bokor Károlynét és Kovács István tanító bácsit.

Együtt lélegzik a várossal

Jó volt hallani, olvasni az utolsó magyar hadifogolyról, Toma Andrásról, aki egykor Sulyánban lakott, s 2000-ben került haza a 2500 kilométerre lévő, oroszországi Kotyelnyicsből. A közeljövőben neki szeretnének emléket állítani az újraéledő bokortanyán, amely minden szükséges adottsággal (villany, gáz, internet, kövesút, tömegközlekedés, közeli munkalehetőség) rendelkezik ahhoz, hogy vonzó legyen a fiatalok számára is.

Garai János, Nyíregyháza