A Rétközi Múzeum külső felújítását 407 nap alatt végezték el

Kisvárda - Az 1901–1902–ben épült meg a kisvárdai izraelita hitközség új temploma, mely ma Rétközi Múzeumként működik 1983–tól. A belső terét 1983–ban, kiállítási és kulturáliscélokra tették alkalmassá. A kisvárdai hitközség 1796–ban (220 éve) alakult és 1801–ben (215 éve) már zsinagógát építettek. A Rétközi Múzeum belső terét 2013–14–ben eredeti állapotában állították helyre.

Kisvárda – A sok megoldandó műszaki feladat elé állította a Korintosz Műemlékvédelmi és Építőipari Kft szakembereit Kisvárdán a Rétközi Múzeum, a volt Zsinagóga felújítása. A felújítást végzők 407 nap alatt készültek el a munkálatokkal, s az építési területet átadták, pontosabban visszaadták a Rétközi Múzeumnak 2016. szeptember 13–án. A jól végzett munkához elsősorban a dolgozók közötti összhang s az egymás munkájának a maximális segítése nagymértékben hozzájárult a minőségi munka végzéséhez.

–Milyen munkálatok elvégzésére volt szükség a felújítás során, kérdeztük Vozák László építészmérnöktől a Kft. ügyvezetőjétől.

–Az e beruházás igazából két ütemre volt bontva. Az első ütemnek 2015 végéig kellett volna befejeződni, de egy apró fiaskó, amire nem számoltunk közbeszólt. A tető szerkezete sokkal rosszabb állapotban volt, mint a tervek szerint. Ennek az állapotát a munka során feltárások bebizonyították. Kiderült, hogy az elválasztott cement rabic födém gyakorlatilag nem volt megoldva, hiszen a korhadt gerendákon voltak az eredeti felfüggesztések. Ezeket egyenként kellett kicserélni, fémszerkezettel megerősíteni. A munkálatok során ez volt a legnagyobb feladatunk. Ugyanis a munkák elvégzéséhez a teljes tetőszerkezetet 20 centiméterrel fel kellett emelni, az alsó csomópontokat ki kellett cserélni jó két méter magasságig. A felső szerkezetekben, a jó állapotuk miatt két–három gerendát kellett kicserélni. A tervezett két darab főszékállás megerősítésén kívül, mind a 22 fő állást meg kellett erősíteni. Amikor már ezekkel végeztünk, már 2015 novembere volt. E munkálatokat követően lehetet volna megkezdeni a lemeztető cseréjét pikkelyfedésűre cserélni. Javaslatunk az volt a beruházó felé, hogy az akkori időjárási viszonyok mellett, tartva a beázásoktól halasszuk el. A munkák veszélyeztették volna a már korábban (2013–2014–ben) elkészült belső téri díszfestés épségét. Javaslatunk az volt, hogy a munkálatokat 2016 tavaszán folytassuk tovább. A munkálatok átcsúszása így már egybeesett a 2016–os második ütemmel. Az első ütem feladat volt a tetőszerkezet felújítása, a lemeztető cseréje, bádogos munkák elvégzésével, szerkezetekkel s más szerkezetek cseréje is. A második ütemben lett betéve a födém megerősítése, a meglévő födém hőszigetelése, s ide jött az első ütemben a lemeztető cseréje a maradék két homlokzati fal valamint a teljes külső terület rendezése, kerti munkák, a közművesítés, a csapadék elvezetése, valamint a kertészeti és homlokzati burkolási feladatok elvégzése.

Felírások, bevésések a külső téglákon

–Az épülettörténetéhez hozzátartozik, hogy a II. világháborúban az itt élő zsidókat elhurcolták. Abban az időben a Zsinagóga és a környezete telkeire voltak bezárva, akiket itt tartottak a gettóban. Az elhurcolások előtti napokban ki ceruzával, kisbicska hegyével belekarcolták nevüket a téglába, de az elhurcolások dátuma is megtalálható a külső klinker tégla alsó soraiban a lábazat fölött nem sokkal. Ezek a téglák telis–teli vannak ilyen örökségi emlékekkel, amelyeket mi a lehetőségeink szerint megpróbáltunk megmenteni, az örökség emlékeként. A munkálatok során arra törekedtünk, hogy ezek az emlékek a jövőben is olvashatók legyenek. Ezért arra törekedtünk, hogy a klinker téglák, hogy a téglák felületei meg legyenek tisztítva s az írásokat, a bevéséseket láthatóvá tegyük az utókor számára. Ezen munkákat is siker koronázta, hiszem ezek emlékei ennek a talpülésnek.

Az ország legjobb 16 bádogosa dolgozott egyszerre a tetőzet felújításán

–Az egész tetőzet pikkelyes fedéssel lett tervezve. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy egy 40X30–as kis bádog lemezekből, mely térben is meg van hajtva s ettől ilyen rusztikus külsőt adott ennek a tetőzetnek. Egy ilyen nagy felületű tetőn az országban még nem dolgozott egyszerre 16 kiváló bádogos. A tetőzet mellett a legnagyobb feladatot magának a főpárkánynak az első díszes, kisebb–nagyobb fiókok lefedésének a munkálatai voltak. Az elemek egymásba illesztése, a főpárkány tetején, íves, lejtős megoldása, egymásba illesztésük geometriája nagyon cifra volt. De sikerült megoldani, új csomópontok kiépítésével, mely lemezek nem forraszthatók, csak korcozással lehetet a felületeket elkészíteni. Ezért tartott tovább a tervezettnél a főpárkányok lefedése. Ilyen munkát még életemben nem láttam pedig már 25 éve csinálom, csináljuk munkatársaimmal a műemlék-felújításokat. Itt tapasztalhattam, hogy egyszerre 16 kiváló bádogost egy tetőn nem láttam akik, aprólékos szakmai munkával, a helynek megfelelően, hogyan és milyen szakszerűséggel dolgoznak együtt a szép míves munkáért.

Hány négyzetméternyi területen dolgoztak a Rétközi Múzeum, a volt Zsinagóga felújításán?

–A Rétközi Múzeumnál például a tetőzet felületét kiterítve 1100 négyzetméter volt maga a tető alapterülete. A most megépített padlástér kialakítása, a keringő szerviz út, amely mostantól kiállításként is működik 126 méter, ha körbe megyünk rajta. Az épület hossza 50 méter, szélessége mintegy 20 méter. A főpárkányok magassága 12–15 méter között van. Ebből s a homlokzatból is adódik mintegy 1500–1600 négyzetméternyi kiterített homlokzatról beszélünk.

– Kisvárdára az esztergomi várból érkeztünk, s annak rekonstrukcióját fejeztük be az elmúlt év áprilisában, s a kisvárdai munkálatokat júliusban kezdtük el. Közben dolgoztunk Romániában, Nagyváradon a várfelújításán hat évet dolgoztunk. Cégünk a működése alatt, az elmúlt 25 évben 142 műemlék felújításán, rekonstrukcióján dolgozott. – mondta befejezésül Vozák László.

A felújítás költségéről s az elvégzett munkákról megkérdeztük a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt–ét. Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kommunikációs szakterületétől az alábbi választ kaptuk, amit ez úton is köszönünk.

„A magyar állam tulajdonában és Kisvárda Város Önkormányzata vagyonkezelésében lévő, korábban zsinagógaként működő, ma pedig a Rétköz Múzeumnak otthont adó ingatlan felújítása bruttó 364.840.850 Ft összegből valósult meg. A vállalkozási díj a kivitelezési munkákon túl a tervezői művezetés költségeit is tartalmazza. A két ütemben elvégzett munkálatok során az épület statikai megerősítése mellett felújításra került a tetőszerkezet, a zárófödém, új szigetelést kaptak, a fa fedélszék elemek és a héjalás cseréje mellett acél megerősítések is beépítésre kerültek. Teljes körűen megújult az épület homlokzata; nemcsak a vakolt és téglaburkolatú felületek kerültek javításra, de az új csapadékelvezető rendszer és a bádogos munkák és is elkészültek. Az ingatlan új kerítést kapott, a kertrendezés mellett pedig újak a kültéri burkolatok is.”

- Vincze Péter -