Három évtized a tiszai partifecskékkel

Nyíregyháza - Életműdíjjal ismerte el dr. Szép Tibor munkásságát Nyíregyháza.

- Nagy megtiszteltetés, hogy a szülővárosom megbecsüli a munkámat, remélem, lesz módom bővíteni az eddigi eredményeket, ugyanis rengeteg tervem van, évtizedek munkája vár még rám a kutatás és az oktatás területén is – kommentálta az elismerést a Nyíregyházi Egyetem professzora.

– Gyerekkorom nyarait szüleim császárszállási telkén töltöttem, ahol városi gyerekként lenyűgözött a madarak megfigyelése, a nádasok, legelők, fasorok felfedezése – emlékezett vissza, amikor arról kérdeztük, mi vezette a biológusi pályára. – A következő lépcsőfokot dr. Legány András tokaji gyűrűzőtáborai jelentették, ezek révén kapcsolódtam be a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkájába.

Örömteli hazatérés

Szép Tibor a Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségizett, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerezett diplomát 1986-ban, és ettől az évtől dolgozik nyaranta a tiszai partifecske-állomány felmérésén is – ezt a munkát mára a legjelentősebb hosszú távú kutatások között tartja számon a szakma. A professzor az egyetemen került közelebbi kapcsolatba a számítógépekkel, ennek köszönhetően került a fővárosba, ahol úttörő munkát végzett: térségünk első, vadon élő fajok adatait nyilvántartó digitális adatbankját hozta létre az MME adataiból a ’80-as évek végén.

– Ennek ellenére örömmel tértem vissza a szülőföldemre 1994-ben, hiszen itt élnek a családtagjaim és a barátaim, jelentős természeti értékek, a főiskola környezettudományi tanszékén pedig érdekes kuta­tási témák vártak – tekintett vissza a hazatérésre. Ezután ’96-ban megszerezte a kandi­dá­tusi fokozatot, ’99-ben fő­iskolai tanár lett, 2009-ben az aka­démiai doktori fokozat következett, két évvel később az egyetemi tanári kinevezés.

– Közkedvelt élőlénycsoport a madaraké – ez óriási lehetőség és feladat: az önkéntes megfigyelők, segítők révén képet kaphatunk a vadon élő fajok helyzetéről, a biológiai sokféleség változásáról; ezekből fontos következtetéseket vonhatunk le például a klímaváltozás hatásait illetően. Ekkora munkát másképp nem is lehetne elvégezni.

A madármeg­figyelési adatok rávilágítanak természeti környezetünk problémáira és a lehetséges megoldásokra – mondta a professzor kutatási területe egyik gyakorlati hasznáról, majd visszatért a terveihez: – Mostanság az új típusú tanárképzés foglalkoztat. Szeretném segíteni egyetemünk további fejlődését, minél több hallgatót bevezetni a biológia és a környezettudomány világába. A kutatásaink kiugrási lehetőséget jelentenek az elkötelezett diákoknak. Például az év végén induló, a klímaváltozás vonuló madarakra gyakorolt hatását vizsgáló, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával megvalósuló négyéves projektünk keretében napjaink legmodernebb terepi, genetikai, kémiai módszerei alkalmazásával folytatjuk és fejlesztjük a nemzetközi figyelemre számot tartó kutatásainkat.

Fotózza őket

Szép Tibor nős, két gyerek édesapja: a lánya egyetemista, a fia középiskolás. A professzor szabad­idejében sem távolodik el a hivatásától. – A hobbimnak köszönhetem a munkámat, és kikapcsolódásként is madarakkal foglalkozom: fotózom, videózom őket, és az MME kötelékében segítem védelmüket.

KM-HP