Holdbéli tájon is futott már

Nyíregyháza - Közel hatvanszor teljesítette már a maratoni távot a nyíregyházi orvos, dr. Újhelyi János.

Futva menni dolgozni? Vagy éppen két órát futni a felelősségteljes munka előtt? Ugye hogy nem is hangzik olyan jól vagy éppen rosszul – mindez megítélés és beállítottság kérdése.

Kétórás reggeli edzés

Aki viszont nem mérlegeli ezt a helyzetet, hanem a fent leírtak szellemében él, az nem más, mint dr. Újhelyi János. Nyíregyházi gyermekháziorvos, aki amellett, hogy orvosként ismert és elismert szaktekintély (a pályáját a kisvárdai kórházban indító, Nyíregyházán 1980 óta praktizáló orvos három szakvizsgával rendelkezik, több szakmai kollégiumnak is tagja volt, illetve vezető tisztségviselője a mai napig, oktat a Debreceni Egyetemen és szakcikkeket is ír), kiváló sportember is.

– Futni addig is szerettem, de egyetemistaként közelebbi barátságot kötöttem a tájfutással, a DEAC igazolt sportolója lettem, versenyekre jártam – beszélt erről az időszakról a doktor úr.

– Ma már nem tudom elképzelni a napomat úgy, hogy hajnalban ne húzzam fel a futócipőt, és ne kezdenék el futni. Ez a mozgás nem szokott kevesebb lenni, mint két óra, nyolc órakor pedig készen állok a munkakezdésre.

A kétórás futás azt jelenti, hogy a lábát még mindig szaporán kapkodó doktor úr minimum húsz kilométert teljesít. Ez olyan fajta edzettségi szintet von maga után, hogy bármikor képes lenne a maratoni táv (42 195 méter) teljesítésére.

– Ötvenhat vagy ötvenhét maratont teljesítettem, pontosan már nem is tudom. Ezek mellett számtalan félmaratoni vagy éppen tíz–tizenöt kilométeres versenyt is letudtam már – jelzi a gyermekorvos, hogy bizony nem egyszerű számon tartani a teljesített versenyeket. Másnak egy maratoni is egy életműnek tűnik, számára viszont csak az a kérdés, hogy hol fussa a következőt. – 1989-ben Budapesten, az akkor még Ibusz Maratonnak nevezett versenyen teljesítettem először a távot. Akkor három óra és huszonkét perc alatt értem célba, az egyéni legjobbamnak számító két óra ötvennyolc perces időt olyan tíz–tizenkét évvel ezelőtt értem el Párizsban, és ma, hatvanöt éves fejjel is képes vagyok három és fél órán belül lefutni a távot.

A futásnak köszönhetően számos országba eljutott dr. Újhelyi János, aki a nyaralását, külföldi útjait is valamilyen nagy futófesztiválhoz igazítja.

Amerikai álom

– A legnagyobb élmény a Reykjavík Maraton volt – kutat az emlékei között. – Az izlandi gejzírek, működő és kihalt vulkánok között futottunk, mintha holdbéli tájon jártunk volna. Hasonló élmény volt Norvégiában a Tromsö Maraton, de eljutottam Ausztráliába, ahol Brisbane-ben futottam. A nagy álmom, hogy a világ öt legnagyobb maratoni versenyének színhelyén is teljesítsem a távot, ezek közül Berlinben, Bostonban és Chicagóban már futottam, még London és New York maradt ki. Remélem, már nem sokáig.

- Bodnár Tibor -

Az írás teljes terjedelemben megjelent a Kelet-Magyarország Kontúr magazinjában, mely korlátozott számban megvásárolható szerkesztőségünk ügyfélszolgálatán.