2016.10.27. 17:28
Szaszala László kérésére dalra fakad a magyar űrhajós, Farkas Bertalan is
Nyíregyháza - Ha valaki elég bátor, hogy nehéz, de nemes célokat tűzzön maga elé, és nem rest azokért keményen dolgozni, akkor élete küzdelmes, ám szép pillanatokban gazdag lesz. Ez Szaszala László hitvallása.
Nyíregyháza - Ha valaki elég bátor, hogy nehéz, de nemes célokat tűzzön maga elé, és nem rest azokért keményen dolgozni, akkor élete küzdelmes, ám szép pillanatokban gazdag lesz. Ez Szaszala László hitvallása.
A megyei közlekedési felügyelet egykori igazgatója lassan tíz éve tölti a nyugdíjas éveit, de talán soha nem foglalkozott ennyi mindennel, mint most. Nyugdíjazása évében, 2007-ben esett át tisztújításon például a Magyar Autóklub, mely észak-alföldi régiós elnöknek választotta.
Minden, ami szívből jön
– Azóta is ellátom ezt a feladatot, és sokat küzdünk azért, hogy kevesebb ember haljon meg közlekedési balesetben – fogalmazza meg a legfontosabb célt a posztján. Ahogy az idő engedte, úgy kezdett el egyre több, igazán szívből jövő dologgal foglalkozni.
Négy éve például átvehette a nyíregyházi Vay Ádám Honvédség és Társadalom Baráti Kör Kossuth-kardját, amit az Erdélyben végzett karitatív munkájával érdemelt ki. A nyíregyházi Aranyhang Dalárda alapítója és Farkas Bertalan, az első és magyar színekben mindmáig egyedüli űrhajós is rendszeresen megtiszteli jelenlétével e baráti kört. Életben tartja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyéből Elszármazottak Baráti Egyesületet is, melynek elnökségi tagja.
Veterán remekek
Vérében van a régi járművek iránti tisztelet és vonzalom, ő mentette meg az enyészettől Nyíregyháza jobb sorsra érdemes, 100 éves villamosát is. A Hősök terén áll, a nyíregyháziak nagyon szeretik, a turistáknak is kedvelt látványosság – nemrégiben úgy döntött, hogy a városnak adományozza. Vannak azonban olyan járművei is, amelyektől a világ minden kincséért sem válna meg! Születésnapi ajándék egy 1929-es Škoda 430-as, amely üzemképes, és egy gyönyörű, 1952-es Csepel 125-ös motorkerékpár.
Szélesre tárt kapukkal várja barátait a borbányai tanyáján, és őket kínálta meg elsőként a saját főzésű, kézműves pálinkáiból. Merthogy ebben is kipróbálta magát, a nemes ital iránti tisztelettel és alázattal, a rangját tükröző főzéssel, kézzel szedett gyümölcs legjavából készítve párlatot. Kis mennyiségben, de nagy-nagy odafigyeléssel. A kertjét 14 éve biokertészetté alakította, s nem volt rest ezért újra iskolapadba ülni, s a közelmúltban tenni sikeres vizsgát.
Kunyhó a cseresznyefán
Tanul és dolgozik a mai napig… nem elismerésért, bár abból is akad számos az elmúlt évtizedekből, a legrangosabb talán a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt.
Kifogyhatatlan energiák fűtik, amibe belevág, nem tudja félgőzzel csinálni. Ahogy erről vall: „Minden új egy kihívás, ami motivál, az eredmények pedig új kihívásokra ösztönöznek.”
– Az idő múlásával a munkáról az érzelem felé terelődnek a gondolataink. Nálam sincs ez másképp: a tanya unokacentrikus, a cseresznyefán kunyhó, a fák alatt kistraktor, és sok minden más, ami az ő élményeiket szolgálja.
Úgy kell rájuk tekintenünk, hogy egyszer az ő kezükbe adunk majd át mindent, amiért mi küzdöttünk egy életen át. Mindannyian tehetünk valamit azért, hogy a sajátunk mellett az ország, a megye élete, helyzete is jobb legyen – összegzi saját életfilozófiáját.
- Nyéki Zsolt -
Az írás teljes terjedelemben megjelent a Kelet-Magyarország Kontúr magazinjában, mely korlátozott számban megvásárolható szerkesztőségünk ügyfélszolgálatán.