Helyi közélet

2016.11.12. 18:41

Nyelvünk a magyarság összetartó ereje

Nyíregyháza - Hazánkban élő külföldieket és egy magyartanárt faggattunk az anyanyelvünkről.

Nyíregyháza - Hazánkban élő külföldieket és egy magyartanárt faggattunk az anyanyelvünkről.

Számos rendezvénnyel emlékeztek meg már pénteken is a magyar nyelv napjáról. Közös szavalással ünnepeltek például a magyarországi, határon túli és a diaszpórában élő magyar anyanyelvű óvodások. 2011-ben ugyanis egy országgyűlési határozat nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává, hiszen a nyelv a magyarság legfontosabb összetartó ereje, identitásunk lényege, s 1844-ben ezen a napon nyilvánította a pozsonyi ország­gyűlés a magyar nyelvet hivatalos államnyelvvé.

Több nyelven is folyékonyan

Le a kalappal az Electrolux Lehel Kft. nyíregyházi gyárigazgatójának magyarnyelv-tudása előtt! Alessio Bonfanti Milánóban született, és ott szerzett egyetemi diplomát energetikai mérnökként. Utána Stockholmban tanult, a diplomamunkáját az Electroluxnál írta meg. Aztán Magyarországra került: előbb Jászberénybe, onnan pedig Nyíregyházára. 2004-től gyakorolja, ismeri a nyelvünket.

– Rövid ideig tanultam csak iskolában a magyart, amit nehéz nyelvnek tartok. Inkább beszélek, az írás kevésbé megy, ha pedig magyarul olvasok, az az internetre és az újságokra korlátozódik. Jólesik, amikor megdicsérnek, hogy milyen jó a kiejtésem. Mivel Svédországban is tanultam, az ottani nyelv is megy, angolul pedig folyékonyan kommunikálok. A feleségemmel, Bonfanti-Trieb Angélával eleinte szótár segítségével beszéltünk. A nagyobbik lányunk, Jázmin nagyon jól beszéli az olaszt, testvére, Kamilla pedig érti, most tanulja.

Kitartás, szorgalom

– Ököritófülpös – nevette el magát dr. Malhazjan Armen, amikor arról kérdezzük, melyik volt a legnehezebb magyar szó, amit megtanult. A Jósa András Oktatókórház örmény születésű aneszteziológus főorvosa 26 évvel ezelőtt érkezett hazánkba, előtte intenzíven tanulta a szerinte nem könnyű, de nagyon szép nyelvünket. – Ha jól emlékszem, az első szavak a „szervusz” és a „köszönöm” voltak, amelyeket megtanultam. Három hónapig csak arról szóltak a napjaim, hogy egy kint élő magyar segítségével megtanuljam a nyelv alapjait. Naponta több mint tíz órát fordítottam erre – emlékezett vissza a kezdetekre a főorvos. Nem volt ismeretlen számára az idegen nyelv tanulása, hiszen általános iskolában tanult németül, oroszul, az orvosi egyetemen megtanult észtül, de beszél angolul is.

– Otthon nehezítette a tanulást, hogy magyar nyelvű tévé- vagy rádióadás nem volt; sokat javult a helyzet, amikor itt újságot olvastam, tévét néztem, rádiót hallgattam, és a mindennapokban gyakoroltam a nyelvet, majd 1994-ben magyarul tettem le a aneszteziológia- és intenzív terápiás szakvizsgámat – említette az adjunktus, s hozzátette: a latin nyelvek egyszerűbbek, a magyarban nehéz a sok ü-, ö-betűs szó, és a kettős mássalhangzók sem könnyítik meg a nyelvtanulók dolgát, ám kitartással, szorgalommal megtanulható ez a különleges nyelv.

Muszáj helyesen írni

– A diákok egy része feleslegesnek tartja a nyelvtant mint tantárgyat, hiszen „tudnak beszélni”. El kell nekik magyarázni, hogy bár az embernek van vérkeringése és lélegzik, de attól még nem tudja, hogy a teste hogyan működik – ezért tanul biológiát. Ugyanígy használunk szavakat, szószerkezeteket, mondatokat, ezért ismernünk kell azok eredetét, a használat szabályait. A nyelvészet ugyanolyan tudomány­ág, mint a többi, a minket körülvevő világot vizsgálja és próbálja meg a törvényszerűségeit lefektetni – mutatott rá Illés Zoltán.

– Az a nyelv, amit aktívan használnak, folyamatosan változik. A magyar különösen rugalmas, magába szívja az új hatásokat, napról napra formálódik, ahogy a nyelvhasználó egyéni nyelve, még akkor is, ha ő maga nem veszi észre.

– Azt látom, hogy a legnagyobb probléma ma a nyelvtantanításban a helyesírás kérdése. A diákok nem érzik, hogy bármi előnyük származna belőle, mert az ő világukban, a chat, az e-mail, az sms-ek világában funkcionális nyelvhasználatra van szükség. Belefér a „vok”, a „tom”, a „lol” vagy az „OMG”, mert ezek a kifejezések leképezik a saját beszélt nyelvüket és elérik a kommunikációs céljukat. Aztán persze rájönnek, hogy vannak olyan helyzetek, amikor muszáj helyesen írni, de borzasztó nyűgnek érzik. Érdekes, hogy ha jól közelítjük meg a nyelvtani szabályokat, kifejezetten élvezik a tanulást – jegyezte meg a pedagógus.

- KM-BM, CSA, LTL -

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában