Helyi közélet

2016.11.04. 11:53

Vagonok, könnyek, csatornák – a forradalom gyerekszemmel

Beregszász - Volt, akit egyetlen plakát kiragasztása miatt hurcoltak meg.

Beregszász - Volt, akit egyetlen plakát kiragasztása miatt hurcoltak meg.

Az iskolából hazafelé tartva osztálytársunk, Császár Pisti gyakran behívott bennünket édesapja asztalosműhelyébe, ahol szinte állandóan szólt a rádió – aznap az októberi forradalom szókapcsolat többször is elhangzott. – Októberi forradalom? – törölte meg gyöngyöző homlokát a bicikli szerelésébe belemelegedő Pisti. – Nemrég ünnepeltük az iskolában: Lenin, Szmolnij, Auróra... Az öreg Császár közelebb lépett hozzánk. Vállamra tette a kezét: – Ti az oroszországi forradalomról tanultatok. Ma pedig a Budapesten lezajlott magyar forradalom évfordulója van. Éppen a tizedik...

Fájdalmas sírás a vagonokból

Hogy forradalom volt Magyarországon, arról már korábban tudomást szereztünk. A nálunk három évvel idősebb Zoliról mindenki tudta, hogy szülei Budapesten élnek, őt pedig az édesapja ’56 őszén azért hozta ide nővéréhez, nehogy a nagy felfordulásban baja essék. Zoli időnként mesélt a harcokról, melyeket ő ugyan nem élt át, de a bátyja

sok mindenről beszámolt neki.

Bennünket, suhancokat az hozott lázba, hogy ott, a „messzi” Budapesten bárki könnyen fegyverhez juthatott akkoriban. És így bárkiből könnyen lehetett hős. Nálam a romantikus ábrándozás nem tartott soká, mert az asztalos műhelybeli jelenet után nem sokkal édesanyámmal meglátogattuk nagynénémet, aki akkortájt ment Csapra férjhez. Amiről ő beszámolt, abban viszont már nem volt semmi lelkesítő. Először egy eszenyi fiatal lányról, Elláról beszélt – édesanyámék szülőfaluja alig három kilométerre fekszik Csaptól –, akit azért hurcoltak meg, mert a magyar forradalom kitörésekor egy plakátot ragasztott ki. Erre az volt írva, hogy a ruszkik hagyják békén a magyar népet, s takarodjanak ki nemcsak Magyarországról, de Kárpátaljáról is.

Ella hónapokat töltött a KGB börtönében. Valaki a szüleinek azt tanácsolta, küldjék idegszanatóriumba, ott biztonságban lesz. Később hazajött, és itt húzta meg magát. – Amúgy a lány élőhalott – mondta édesanyám, aki már korábban beszélt Elláról, az egykori osztályelsőről, aki nagyon szépen szavalt.

– Azok a vasutasok, akik akkoriban az állomáson teljesítettek szolgálatot, sokszor emlegették, hogy olyan kétségbeesett kiáltozást, fájdalmas sírást még nem hallottak, mint ami ezekből a zárt kocsikból kiszűrődött. Azt beszélték, hogy a fogva tartottakat először az ungvári börtönben helyezték el, majd onnan vitték őket Szibériába. Jóval később, már egyetemistaként tudtam meg, hogy akkoriban az ungvári börtönben több mint nyolcszáz Magyarországról ideszállított rab sínylődött.

Kovács Elemér, Beregszász

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában