Nagyszerű ház egyszerű építőanyagból

Nyíregyháza - Megyeszékhelyünk a környezetbarát, energiahatékony szalmabála-épületek magyarországi fellegvára.

A tél derekán rendszerint a fűtés és a szigetelés áll a környezetvédelem iránt fogékonyak érdeklődésének középpontjában.

Szabolcs-Szatmár-Bereg lakóinak szerencséjük van: megyeszékhelyünkön működik egy – éppen húszéves – alapítvány, amely olcsó, mégis hatékony szigetelési megoldást ajánl. Nyíregyháza épp ezért a szalmabála-épületek fellegvára, Nyírszőlős, Oros, ­Bálintbokor és a kertváros egyaránt büszkélkedhet efféle házzal.

Megyei almanach

– Az Energia és Környezet Alapítvány az energiahatékonyságra és -takarékosságra igyekezett felhívni a figyelmet már akkoriban is, amikor még nagyon kevesen használtak megújuló energiaforrásokat. A hőskorban egy almanachban mutattuk be, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében hol használnak környezettudatos megoldásokat, például napkollektort vagy napcellát. A nevelést már a gyerekeknél elkezdtük: környezet- és természetismereti táborokat szerveztünk nekik Márokpapiban – említett néhányat a tevékenységeik közül Ilyés Tímea.

– A szalmabála-építészet sok probléma megoldása lehet – legyen szó környezetvédelmi vagy lakhatási kérdésekről –, ugyanis egy ilyen ház üzemeltetése lényegesen olcsóbb a szokásosnál, különösen fűtési szezonban – tért rá a fő tevékenységükre az alapítvány programvezetője.

A tanácsadástól a kalákáig

– Négy év múlva, 2020-tól csak közel nulla energiafelhasználású házakat lehet építeni, a szalmabála-épületek ennek a szabálynak is megfelelnek majd – kiváló épületenergetikai besorolást fognak kapni. Nem csak lakóházak, középületek esetében is alkalmazható ez a technológia, amely a kiemelkedő hőszigetelő képesség mellett kiváló páragazdálkodással és jó minőségű levegővel szolgál, ráadásul a lebomló építőanyag miatt környezetkímélő is – sorolta az előnyöket Ilyés Tímea. – Alapítványunk a népszerűsítésen, tanácsadáson kívül az elméleti és gyakorlati képzésekből is kiveszi a részét, sőt kalákákat is szervezünk a kivitelezéshez – tette hozzá.

Tűz, víz, egér

– A szalmabála-épületek könnyűszerkezetesek, a tetőt jellemzően egy fa váz tartja. A szigeteléshez a hagyományos, állattenyésztésben is használt bálát használjuk, amelyet öt-öt centi agyaghabarcs fog közre. Ez ugyancsak környezetbarát, hiszen agyagból, homokból és valamilyen szálas anyagból, például pelyvából áll.

– Tűz, víz, egér – a technológia iránt érdeklődők általában ezek miatt aggódnak. A tűztesztet az alapítványunk végeztette el 2008-ban pályázati forrásból. Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet vizsgálata során kiderült: egy ilyen fal akkor sem gyullad ki, amikor ezerfokos gázláng éri egy órán keresztül, vagyis nehezen éghető besorolást kapott. A nedvesség ellen kinyúló tetővel és megfelelő alappal lehet védekezni, a rágcsálók ellen pedig mechanikai megoldásokkal – tudtuk meg arról, hogy mi a megoldás a felmerülő problémákra.

– Az építkezés másfajta szakértelmet igényel, mint a hagyományos házak esetében, az élőmunkaigénye ugyanakkor nagyobb. Épp ezért igyekszünk gépesíteni a tapasztást, és más, egyszerűbb, gyorsabb építkezést lehetővé tevő megoldásokon is dolgozunk. A szalmabála nem csak új épületekhez, utólagos szigetelésre is alkalmas, ez adta az ötletet egy másik technológiai fejlesztéshez: egy olyan gép is készül, amellyel az országszerte elterjedt „Kádár-kockák” energiahatékonysága is fejleszthető – tekintett a jövőbe Ilyés Tímea.

KM-HP