Helyi közélet

2017.01.08. 13:15

Már magasan lóg az abrakostarisznya

Nyíregyháza - A magyar horgász akkor megy süllőre, mikor nem eszik a ponty, alszik a kárász, nem rabol a balin.

Nyíregyháza - A magyar horgász akkor megy süllőre, mikor nem eszik a ponty, alszik a kárász, nem rabol a balin.

Ha azt mondjuk, hogy a harcsa a hazai vizek királya, akkor a királynői korona mindenképpen a süllőé. Talán az egyetlen olyan halunk, amit az is elcsipeget a tányérról, aki egyébként ki nem állhatja a halat. Ilyenek is vannak. Az egyik azért nem szereti, mert túl szálkás, a másik azért, mert túl halízű, a harmadik azért, mert túl zsíros – a süllőre egyik se igaz.

Minden nagyobb folyóban

Örül is a horgász, mikor a horgára akad, ámbár a magyar nem kifejezetten süllőhorgász. Arra általában csak akkor megy, mikor nem eszik a ponty, alszik a kárász, nem rabol a balin.

Ez némiképp érthető is, hiszen süllőből jóval kevesebb van, mint mondjuk pontyból, keszegből, bár a folyókra ez nem is biztos, hogy igaz.

A süllő, vagy ahogy a kilón felüli példányokat hívják, a fogas, nálunk csaknem minden nagyobb folyónkban, továbbá a Balatonban és termetesebb tavainkban otthonos. A sebes sodrú kis folyókat viszont mindenütt kerüli. A Balatonban, amelynek legnemesebb és európai hírűvé vált hala homokos és köves helyeken, rendszerint mélyebb vízben tartózkodik, a folyóinkban pedig általában a természetes, vagy művi akadályok, bedőlt fák, medertörések, hidak, sarkantyúk lötyögő vizeiben. És hát a kövezések mentén, a szélvíz és a sodrás találkozásánál. Az iszapos részeket azonban kerüli.

Igazi ragadozóhal

A fogassüllő életmódját Herman Ottó úgy jellemzi, mint igazi ragadozóhal, amely a folyókban mindenre ráveti magát, amit legyőzhet; még saját faját sem kímélvén meg, elnyeli az apróbb vízi vadat, a vízi patkányt, szóval mindent, ami él és mozog. Rendkívül sebes és ügyes úszó. Éppen a táplálékban való telhetetlensége hozza magával, hogy a folyóban élőnek nem olyan tiszta ízű a húsa, mint a Balaton főhaláé, mely túlnyomóan sugár kardossal, gardával és küszfajokkal táplálkozik.

De felvesz mást is, például a dévért, megeszi az ujjnyi vastag festőkagylót, továbbá a nagyobb vízi rovarokat is.

De azért neki is megvannak az ellenségei. Milliméteres korában például a haltetű, fél centis porontyként pedig pont a garda, amit felnőve meg ő pusztít előszeretettel. Áprilisban, jó időben már március végén is ívik, amiben úgy segíthetünk neki, hogy gallyakból, vízinövényekből ívófészkeket készítünk. Ezekre előszeretettel lerakja az ikráit, s általában a kelés is eredményesebb, mint a természetes helyeken.

Műcsalival élvezetesebb

Báró Szurmay Sándor így ír róluk: „Fogásuk főkép ősszel eredményes, amidőn az éjjeli fagyok beálltával az apró halnépség már téli szállásaira elbúvik, amidőn a süllő és csuka abrakostarisznyája már magasabban lóg. Egész apró halacskával vagy nagy csomóban feltűzött gilisztával, mégpedig úszóval ellátott egyszerű horoggal, melyet félvíz mélységre eresztünk és engedünk a part mellett úszni az árral. Kis szél mellett vagy bukdácsoló vízben sikeresebb a horgászat, mert a csali folytonos mozgása jobban ingerli a halat harapásra. Előbb csak az alsó végét fogja meg és lassan lehúzza azt egy-két arasznyira. Ott megáll rövid időre és nyeleget. A harapás e kezdő stádiumában nem szabad zavarni a halat, mert üres horgot húznánk ki. Várni kell, míg újból elindul és lenyelés után lejjebb viszi az úszót. Ekkor bevághatunk és kihúzhatjuk.”

Szurmay báró szerint a süllő fogása műcsalival, orsósforgóval (villantóval) még élvezetesebb, ha a víz mentén cserkelve felkeressük őket, s nem várjuk meg egy helyben, amíg odajönnek a csalihoz. Sokan vagyunk, akik ugyanígy vélekednek.

- Balogh Géza -

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában