A környezetbarát, gazdaságos fatüzelésről

Nyíregyháza - Ha hallgatunk a jó tanácsokra, egyszerre kíméljük az egészségünket és a pénztárcánkat.

A jó fűtés takarékosság, környezetvédelem és kényelem szempontjából egyaránt fontos. A hagyományos cserépkályha és sparhelt megfelelően használva a 21. században is kényelmes berendezések lehetnek, ugyanakkor a legmodernebb kazánnal is lehet fát pocsékolni és feleslegesen füstölni.

A környezetbarát és gazdaságos fatüzelés szabályait lapunk számára dr. Szigetvári Csaba foglalta össze, aki nemcsak az E-misszió egyesület elnökeként, hanem rendszeres cserépkályha- és sparhelthasználóként is járatos a témában.

Tilos és veszélyes

– Fatüzelésű berendezésben fával tüzeljünk! Veszélyes és tilos a hulladék, a műanyag elégetése, mert olyan mérgező anyagok szabadulnak fel, amelyek rosszullétet, krónikus betegséget, rákot, halált okozhatnak, miközben maró hatásukkal és a keletkező kátrány révén tönkreteszik a fűtőberendezést, eltömítik a kéményt. Nem szabad ragasztott vagy tartósítószerrel kezelt faáruval sem tüzelni, mert az ezekben használt anyagok is mérgezők. Fatüzelésű berendezésben papírt, kukoricaszá­rat és csutkát csak begyújtáshoz használjunk! További előny, ha tisztán fával tüzelünk, hogy a hamut felhasználhatjuk a kert, a gyümölcsös vagy a gyep talajának „trágyázására”.

Száraz fa, megfelelő huzat

– Fontos, hogy a kémény megfelelő huzatú legyen, ugyanez vonatkozik a kályhacsövekre, füstjáratokra. Minél szakszerűbben fűtünk, annál kevésbé kell tartanunk a korom és a kátrány lerakódásától, a kályha „szétégetésétől”, de a rendszeres kéményseprést, a cserépkályha füstjáratainak tisztítását, a sparhelt felújítását sem érdemes addig halogatni, amíg a fűtési rendszer eljut a működésképtelenség határáig – tudtuk meg a fűtőberendezések állapotának fontosságáról.

– A két évet száradt fa fűtőértéke akác esetében legalább másfélszerese a frissen kivágott fáénak, de fűz, nyár esetében még nagyobb a különbség. Ha nem kellőképpen száraz fával gyújtunk be, az energia nagy részét nem a fűtésre, hanem a fában levő víz elpárologtatására fordítjuk, ráadásul sokkal nagyobb lesz a kátránylerakódás. A megfelelő szárazság eléréséhez a fát lehetőleg hasogatva, de legalábbis felvágva tároljuk száraz helyen egy, de inkább két évig. Ha kényszerből nem elég száraz fával kell tüzelnünk, érdemes a szokottnál vékonyabbra hasogatni és a cserépkályha tetején szárítani pár napig.

– Sokat számít a begyújtás módja és a tüzelés menete is. A fában felhalmozódott energia nagy része az égéskor eltávozó anyagokból származik, amelyek, ha kevés az oxigén és alacsony az égési hőmérséklet, rosszul hasznosulnak, és légszennyezést okozva távoznak a kéményből vagy lerakódnak a füstjáratokban anélkül, hogy hő termelődne belőlük. Emiatt fontos, hogy a begyújtást követően elég gyorsan felmelegedjen az égéstér, és a tüzelő nagy felületen tudjon érintkezni a forró, megfelelő oxigéntartalmú levegővel.

– Cserépkályhánál a megfelelő körülmények megteremtését segíti, ha begyújtáskor legalulra helyezzük a vastagabb fát, majd feljebb fokozatosan vékonyabbra hasított darabokat teszünk. Felülre ujjnyi vastagságú fák kerüljenek, a tetejére gyújtós vékonyságú száraz gally, vessző, faszilánk! A begyújtást felülről végezzük, így legelőször a vékonyabb rétegek kapnak lángra, ami gyorsan hőt termel, így az alsóbb rétegekből fokozatosan átforrósodva és begyulladva már a forró levegőben tudnak hasznosulni az éghető anyagok. Emellett az égés során a fa nem roskad rá a tűzre, ezzel biztosítva a jobb levegőellátást. A begyújtás és tüzelés teljes ideje alatt elegendő levegőt kell biztosítani, a levegőnyílást csak akkor szabad lezárni, amikor lánggal égő fa már nincs az égéstérben, csak izzó parázs. Ezzel a módszerrel napi egyszeri, nagyon hideg idő esetében kétszeri begyújtással folyamatos meleg biztosítható, meghosszabbítható a kályha élettartama, és a füstjáratok, a kémény is lassabban kormolódnak el.

Életre szóló befektetés

– Teljesen kihűlt és friss építésű cserépkályhák esetében először csak óvatosan és kevés tüzelővel gyújtsunk be, tartózkodjunk a gyors felforrósítástól! Kedvező, ha a következő begyújtáshoz a fát a még meleg, de már nem forró, parazsat még nyomokban sem tartalmazó kályhában készítjük elő.

– A legjobb tüzelőberendezéstől se várjunk csodát, ha a házunk rosszul szigetelt és a nyílászárók állapota nem megfelelő. A szigetelés egy életre szóló befektetés, amelynek áldásait már az első télen megtapasztalhatjuk – mondta végezetül Szigetvári Csaba.

KM-HP

A kandallóktól nem várhatunk sokat

– A fatüzelésű berendezések közül fűtésre olyat válasszunk, amely nagy hatásfoka, jó hőtároló képessége miatt a téli hidegben kevés begyújtással is tartós meleget tud biztosítani – kézenfekvő választás a hagyományos cserépkályha, de a tömegkályhák még jobb hatásfokúak. Hátrányuk, hogy lassan melegszenek fel, ezért nem árt, ha van olyan berendezés is, amely gyorsabb hőleadásra képes, erre a célra megfelel a sparhelt vagy a rakétakályha. Ezek tüze gyakoribb táplálást igényel, de gyorsan melegítenek, és jobban hasznosul bennük a vékony gally, vessző. A hangulatos és divatos nyitott kandallóktól nem várhatunk sokat, mert folyamatos táplálás mellett is csak alacsony hatásfokkal hasznosítják a fát, és a hőtartó képességük is korlátozott.