Helyi közélet

2017.04.01. 08:41

Nincs a homlokukra írva: autista

Nyíregyháza - Az autista gyermeket nevelő szülőknek meg kell küzdeniük az elszigetelődéssel és az előítéletekkel.

Nyíregyháza - Az autista gyermeket nevelő szülőknek meg kell küzdeniük az elszigetelődéssel és az előítéletekkel.

Gaál Tibor és felesége, Zsófia három gyermeket nevelnek. Fotóikról egy teljesen átlagos család mosolyog ránk: apa, anya, a legidősebb, komolykás Attila, vörös hajú öccse, Levente és egy csodálatos kislány, Csenge. A valóságban azonban kicsit sem hétköznapi família az övék.

Úgy országosan, mint globálisan egyre több az autista.

Farkas Árpád

Valami nincs rendben

– Tudjuk, hogy Atesz nem átlagos gyermek, de hivatalos orvosi diagnózis nem született erről, mert attól tartottunk, hogy hiába képes beilleszkedni, elesik az integrált oktatás lehetőségétől. Így hagyományos óvodába járt, az iskolában is ügyesen teljesít – mesélte a fiatal apuka, s hozzátette: második fiáról korán kiderült, hogy valami nincs rendben.

– Szokatlanul jó baba volt, Attila után főleg, amit annak tudtunk be, hogy más a természete. Amikor még másfél éves kora körül sem szólalt meg és egyre furcsábban viselkedett, sejtettem, hogy gond van. Zsófi és az anyukája próbálták hárítani az aggodalmamat, ami természetes: senki nem ismeri be könnyen, hogy beteg a gyermeke. Aztán két éve, amikor elvittem Levit beszoktatni a bölcsődébe, másnap már gyógypedagógussal vártak minket, ugyanis az első napon szokatlan dolgokat produkált. Felült egy kismotorra, amivel körözött az udvaron, és az sem zavarta, ha egy kis társa az útjába került… Nem reagált a környezetére, eleinte szentül meg voltunk győződve arról, hogy siket, de kiderült, hogy a hallásával semmi baj nincs.

A neurológiai és gyermekpszichiátriai vizsgálatok után a szülőknek szembesülniük kellett a diagnózissal: kisfiuk autista. – A szakemberek nem gondolkodtak sokat, hiszen abban az időszakban Leviről szinte üvöltöttek az autizmus jelei. Egyelőre nem tudják, hogy a spektrum melyik fokán áll, mert a fejlesztő foglalkozásoknak köszönhetően – melyekre az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségéhez hordjuk – nagyon sokat javult az állapota. Próbál kommunikálni, szófogadó, mindent megért, ám a két nyíregyházi, speciálisan autistákkal foglalkozó óvoda egyikében sem sikerült elhelyezni. Mindkét intézményben kilenc-kilenc hely van – ami abszurd egy megyeszékhelyen –, de az egyik vegyes csoport, ahová Down-szindrómás és egyéb problémákkal küzdő gyermekek járnak. Minket azért utasítottak el az egyik óvodában, mert a kicsi nem szobatiszta, de ez nem ritka az autista gyermekeknél.

Túltelítődnek az érzékei

– Levi hamarosan hatéves lesz, de mivel integrált csoportba nem mehet, a speciálisokba pedig nehéz bekerülni, még nem volt közösségben. Nincs más választásom, mint otthon maradni vele, így csak a feleségem dolgozik, ami nagyon megnehezíti a helyzetünket – sóhajtott Tibor, s elárulta: egy autista gyermek számára fontos az állandóság. Nem mindegy, mit eszik, milyen ruhát és cipőt vesz fel. – Vannak rossz napok… Van, hogy túl erősen, máskor túl gyengén érzékeli a körülötte lévő világot, és egyik sem jó. Néha egy toll kattanása is kalapácsütésként hat, ami annyira megrémíti, hogy tombol és szinte lehetetlen megnyugtatni. A másik véglet, amikor alig érzékel valamit, és ő dolgozik azon, hogy minél több külső hatás érje. Ami egy átlagos családnak mindennapos program, például a bevásárlás, nálunk tortúra, hiszen egy áruházban mindenhol reklámtáblák tornyosulnak, erősek a fények, rengeteg az ember és szól a rádió. Sűrítve kapja az ingereket, így ha túltelítődnek az érzékei, elfogja a rettegés, kiborul és visít, őrjöng a bolt közepén. Az emberek meg néznek ránk, hogy micsoda neveletlen, rossz gyermekünk van, sőt az idősebbek néha szaftos megjegyzéseket is tesznek. Nincs ráírva, hogy autista, de az előítéletekkel nagyon nehéz megküzdeni. Nem járunk társaságba, mert nem tudjuk kire hagyni a gyerekeket, egyre kevesebbet érintkezünk másokkal. Kettesben is ritkán lehetünk, ami elég erősen próbára teszi a kapcsolatunkat. Legutóbb tavaly nyáron töltöttünk együtt Zsófival egy órácskát, sétáltunk a sóstói erdőben. Nyaralásszintű kikapcsolódás volt.

- KM-CSA -


A szervezet összetett és bonyolult működési zavara

Farkas Árpád – aki egyedül nevel egy autista és egy egészséges gyermeket – 2013-ban hozta létre a Most Élsz Egyesületet, melynek célja, hogy megdöntse azt az általánosan elfogadott paradigmát, miszerint az autizmus egy idegrendszeri fejlődési rendellenesség. – Úgy országosan, mint globálisan egyre több a diagnosztizált autista. Amerikában és Nyugat-Európában évtizedekkel és dollármilliárdokkal előrébb járnak ennek az itthon csak egyfajta állapotnak definiált betegségnek a kutatásában, gyógyításában. Rájöttek, hogy a szervezet összetett és bonyolult működési zavaráról van szó, amiket laboratóriumi vizsgálatokkal térképeznek fel, és nem az autizmust magát, hanem az egyes betegségeket kezelik. Szorgalmazzuk, hogy hazánkban is elérhetőek legyenek azok a diagnosztikai eszközök, amikkel a háttérbetegségeket fel lehet tárni, illetve azt, hogy az orvosokat, pedagógusokat felkészítsék az autista gyermekek fogadására. Az integratív orvoslásra helyeznénk a hangsúlyt. Az elmúlt hetekben dr. Frecska Ede egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Pszichiátriai Klinikájának igazgatója aláírta a stratégiai együttműködési megállapodást, mely az egyesület és a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Pszichiátriai Klinikája között született. Eszerint közösen veszünk részt különböző, az autizmus spektrumbetegség és a hiper­aktivitás vizsgálatát célzó kutatásokban.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában