Szente Vajk: csak a ma létezik

Nyíregyháza - A világ egyik leggyakrabban bemutatott történetét hamarosan a nyíregyházi közönség is láthatja.

A Hello, Dolly! minden idők egyik legsikeresebb musicalje. Az 1964-es New York-i premiert 2844 előadás követte, majd több száz bemutató világszerte. Mrs. Dolly Levi, a víg kedélyű özvegyasszony remek házasságszerző. Annyira érti a mesterségét, hogy ő lesz saját cége legjobb reklámja – még önmagának is férjet szerez. Amikor ugyanis felbukkan a dúsgazdag üzletember, Horace Vandergelder, beveti szeretetreméltóan idegesítő, imádni valóan szörnyűséges praktikáit, és megszerzi férjül – közben pedig, mintegy szakmai ártalomként, a darabban színre lépő párokat is összeboronálja. Teszi mindezt fülbemászó dallamok kíséretében, színpompás díszletek között.

A totális színházban muszáj szólnia a zenének!

Szente Vajk

A zene megerősít, aláhúz

A történetből Gene Kelly rendezésében 1970-ben nagy sikerű film készült Barbra Streisand és Walter Matthau főszereplésével. A világ egyik leggyakrabban bemutatott történetét hamarosan a nyíregyházi közönség is láthatja, a Móricz Zsigmond Színházban a Hello, Dolly!-t Szente Vajk rendezi. A fiatal színész-rendező-műsorvezető most dolgozik először Nyíregyházán, de a társulat tagjai nem ismeretlenek a számára – olyannyira nem, hogy az előadás mindkét főszereplőjével állt már együtt a színpadon. Tízéves volt, amikor Békéscsabán egy darabban szerepelt Horváth Margittal, Puskás Tivadarral pedig Debrecenben játszottak együtt. – Könnyebb így rendezni, hogy sokakat ismerek, de már azt is megtanultam, hogyan kell egy társulattal nulláról kezdeni az építkezést – mondta lapunknak Szente Vajk, aki azt vallja, hogy a totális színházban muszáj szólnia a zenének, ahogyan bennünk is szól folyton.

– A zene, a ritmus nagy segítség a színpadon, hiszen aláhúz, megerősít bizonyos történéseket. A prózai elemek alatt is hallható, de nem tolakodó: a maga természetességével van jelen.

Bruno Mars keringője

Szente Vajk egy éve Szolnokon is megrendezte a Hello, Dolly!-t, és azt mondja, bár a megvalósítás formabontó volt, mégsem osztotta meg a közönséget.

Az előadást nem csak a nézők, de a kritikusok is imádták. A blogszolnok.hu az írta: „Szente Vajk megmutatta, miként kell egy félévszázados, operettbe hajló, korai musicalt 2016-ban úgy színpadra állítani, hogy az arra kíváncsiak az eredeti bájt láthassák benne, miközben a fiatalabbak egy szemtelen, friss játékot élvezhessenek. … A szolnoki Hello, Dol­ly! a remek és friss rendezés, a szárnyaló színészi játékok mellett a színházi együttműködés iskolapéldája. Ahol egy hatalmas gépezetben minden és mindenki a helyén van. Még a néző is.”

– A nyíregyházi színház vezetése felvállalta azt a progresszív döntést, hogy meghívja ide ezt a fajta megközelítést, ugyanis csak a vezérfonal hasonló. De ezzel nincs semmi gond: a jó ötletek nem évülnek el egy év alatt, és nem félek attól, hogy megismétlünk bizonyos dolgokat, hiszen akik látták, nagyon élvezték. Az itteni előadás a darabban szereplő színészek erősségeire építve, azt felhasználva más lesz, mint a szolnoki – mondja a rendező, aki úgy érzi, megkönnyíti a dolgát, hogy sokan látták a filmet, így a nézőknek lehet egyfajta előképük.

– Nem lehet nem szeretni a Gene Kelly-féle rendezést, ami a saját korában korszerűnek számított, de én még nem éltem akkor, amikor készült, így nem dokumentálni szeretnék.

– A nézők a saját életükön átszűrve képzelik el a világot – olyannak például, mint egy esküvői torta szeletei –, de nem szabad elfelejteni, hogy melyik évben vagyunk: számomra mindig csak a ma létezik – mondja Szente Vajk, ez a fajta szemlélet pedig az előadás minden elemét átitatja. Így fedezhetünk majd fel például Bruno Mars- és Gloria Estefan-dalokat a több mint fél évszázados musicalben: egy keringő kellős közepén…

- KM-SZA -