A soros dolgom

Soros György itt, ott, mindenütt. Napjában százszor, ezerszer. Most már kívülről fújja mindenki, hogy vele nagyon kell vigyázni. Engem speciel hidegen hagy – amikor a meleg levest kanalazom délben, hanyag mozdulattal tekerek egyet a rádión és máris jó ebédhez szól a nóta. Ja, nem. Ott is híreket mondanak, tíz percig mindegyikben elhangzik a neve. Koncz Tibor jegyzete.

Na, akkor irány a telefon. A közösségi oldalon mindjárt az első poszt: Soros György éppen kibabrál valakivel. Alatta több száz kommentben jobbról-balról ütik egymást jóízűen a népek. Mármint, hogy ki kinek a talpnyalója és egyéb finomságok, én pedig még csak a második fogásnál tartok. Desszert nincs, csak a soros cigi, lehet, hogy ez már ciki?

Füstölgés közben sorozatban be kell lássam, a fizikához világéletemben hülye voltam, holott a soros kapcsolást oktatják az iskolában. Miként a soros műszempilla tartósságáról sem tudnék egész estés vitába bocsátkozni.

A hátsó soros támadás ugyan ismerős, a röplabdában alkalmazzák, még ha nem is sorozatban. Félre azonban a tréfával, besorolok én is, szoros emberfogás helyett végzem a soros dolgom…

- Koncz Tibor -