Nem hagyják magukra a rászorulókat

Nyíregyháza - Tisztességes ellátást, emberhez méltó körülményeket biztosítanak.

Kicsi, de szép igazgatói szobájában szívszorító érzéssel emlékszik vissza arra a férfira, aki egy éven át gyakran felkereste, hogy a beteg feleségével bejuthassanak külön szobába a Pacsirta utcai Szociális Gondozási Központba. Amikor meglett a szoba, a férj elcsukló hangon köszönte meg, mondván, mégiscsak otthon maradnak, mert magatehetetlen felesége helyett ő jár a boltba és ügyeket intézni, és olyankor a gyermekek maradnak az édesanyjukkal… – ez csak egy a sok nehéz helyzetből, amivel Szilvásiné Bojda Márta nap mint találkozik.

Az ügyvezető irodista mama és a polgári védelemben dolgozó édesapa lánya a megyei kórházban dolgozott 13 évig, majd 17 éven át szolgált az ÁNTSZ-nél. Aktívan részt vett a nemzetközi programok kialakításában, ott ébredt rá az egészségügyi és szociális ellátás fontosságára, összetettségére. Majd az útja és munkája a gondozási központ igazgatói székébe vezetett. Férjhez ment, született két fiuk, István és Gergely – István könyvelő-vállalkozó, tagja a városi közgyűlésnek, Gergő pedig a papa nyomdokaiba lépett, sportszakember –, és egy lányuk, Zsuzsanna, aki a Kossuth-gimnázium igazgató-helyettese: ő már édesanya, Lilla 13 éves.

Sokan csak „klubozni” járnak

A Pacsirta utcai otthonra térünk vissza. – A havi díj nem fedezi az ellátás költségét, az állam normatívát biztosít és a város is besegít, mert a tisztességes ellátás, az emberhez méltó körülmények fenntartása bizony sok pénzt emészt fel. Ide nem csupán bentlakásosok költöznek állandó gondozásra – volt már 108 éves lakójuk is –, több százan csak ebédelni járnak hozzájuk vagy „klubozni”: gyönyörű udvarukon kikapcsolódhatnak, találkozhatnak egymással a szépkorúak vagy a „járókával” közlekedők is.

Nyíregyházán 20 ezer olyan idős ember él, aki segítségre szorul, s a városnak ellátási kötelezettsége van velük szemben. A fizikai munkásokkal és az irodai dolgozókkal együtt közel kétszázan dolgoznak értük. – Szerencsére Nyíregyházán nagyon komolyan veszi az önkormányzat a rászorulók szociális ellátását, ezért például a Pacsirta utcai otthonban nincs nagyobb összegű belépési pénz az állandóan itt lakóknak sem, bár a 24 órás felügyeletért, a teljes ellátásért térítési díjat kell fizetni.

Végül röviden összefoglalja a lényeget: nem hagyják magukra a tehetetlen, rászoruló embereket, ez az ő hivatásuk. Mosolyog, amikor a hobbijáról kérdezem: semmi különös, mondja, hozzátéve, hogy szeret a kiskertjükben könyvet olvasni, hímezni. Az pihenteti és nyugtatja.

- Angyal Sándor -