Pán Péter elveszett fiai és lányai

Nyíregyháza - Magyarországon egy kisebb város lakosságának megfelelő fiatal tűnik el minden évben.

A statisztikák megdöbbentőek: amíg 2010-ben körülbelül 11 ezer fiatalkorú eltűnését jelentették be hazánkban, addig mára ez a szám már megközelítette a 19 ezret. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon egy kisebb város lakosságának megfelelő gyermek- és fiatalkorú tűnik el minden évben. Jelentős azoknak a csellengőknek a száma, akik néhány napra vagy hétre fordítanak hátat környezetüknek, ugyanakkor évente 80–100 gyermek nyomtalanul tűnik el, és a nyomozóhatóság egy év után sem tudja megmondani, hogy mi történt velük, hol vannak.

Hányszor mondta el gyermekének, hogy ne álljon szóba idegenekkel? Hányszor kötötte a lelkére, hogy ne fogadjon el semmit olyasvalakitől, akit nem ismer? Több mint tizenkétmillióan látták a " target="_blank">You­tube-on azt a videót, aminek főszereplője egy cuki kiskutyát sétáltató férfi, aki a játszótéren teszi fel ugyanezeket a kérdéseket a gyermeküket a távolból szemmel tartó szülőknek. Az anyukák, apukák egybehangzóan válaszolják, hogy csemetéjük biztosan nem megy el idegenekkel, a kísérlet során azonban kiderül: nincs olyan gyermek, aki ellen tudna állni a kísértésnek, hogy megsimogathatja a közelben (nem) lévő többi kutyust. A szülők legnagyobb félelme igazolódik be néhány percen belül, s megdöbbenve figyelik, ahogy szemük fénye elsétál az ismeretlennel.

Az elszökés hátterében állhat szülői elhanyagolás is." Lupák Éva

Május 25-e az eltűnt gyermekek világnapja, amihez szorosan kapcsolódik a hazánkban 2011. május 28-án indított civil kezdeményezés, az Ezer Lámpás Éjszakája. Célja, hogy segítse az eltűnt gyermekek minél hatékonyabb felkutatását, és felhívja a figyelmet a megelőzés fontosságára. A program része a tejesdoboz-akció, aminek segítségével több tucat fiatalkorút sikerült megtalálni, s ami egyben hozzájárult a jelenséggel összefüggő párbeszéd elindításához.

Tragédia lehet a vége

– Az eltűnt gyerekek legnagyobb hányada nem családból, hanem valamelyik gyermekvédelmi intézetből szökik el, vagy azért, mert nem tartják megfelelőnek a körülményeket, vagy mert a jobb élet reményében valamilyen más lehetőséget próbálnak keresni – mondta lapunknak Lupák Éva pszichológus.

– Ennek a döntésnek azonban nem egyszer tragédia lehet a vége, mert rossz társaságba, bűncselekményekbe keverednek a „jobb élet” és megélhetés érdekében. A fiatal lányok általában azért szöknek el az intézetből náluk idősebb férfiakhoz, mert úgy gondolják, hogy így megkapják a gondoskodást és a szeretetet. A valóság ugyanakkor az, hogy nagyon sok gyermek válik gyermekprostitúció áldozatává, és számtalanszor fordul elő, hogy embertelen körülmények között tartják fogva az eltűnteket.

– A családi környezetből elszökő, eltűnő gyermekek gyakran elhanyagoló vagy bántalmazó légkörből próbálnak szabadulni, kisebbeknél előfordul, hogy elkószálnak, mert nem irányul rájuk megfelelő figyelem. Nagyobb gyerekeknél az elszökés hátterében állhat a szülői elhanyagolás, hogy kevés minőségi időt töltenek velük, sokszor maradnak egyedül, a gyermekben ezzel olyan érzéseket keltve, hogy ő nem fontos, nem számít – sorolta a lehetséges okokat a szakember.

Lupák Éva szerint félelmet és szorongást válthat ki a túlzott szülői kontroll és szigor is. Ezt tetőzhetik a gyakori családon belüli konfliktusok, bántalmazások, alkoholizmus, válás. Az ilyen környezetben élő gyermekek nem szívesen mennek haza, inkább csavarognak iskola után, és a családon kívül próbálnak kapcsolatokat kialakítani, amelyek sokszor nincsenek rájuk jó hatással. Ha találnak egy olyan helyet, ahol látszólag elfogadják és szeretik őket, már elegendő indok lehet a szökéshez.

Bozsányi György háromnapos korában nevelőszülőkhöz került, azután 8 éves korától a nyírszőlősi lakásotthonban élt, majd öt év múlva a tiszadobi gyermekváros lett az „otthona”. Számos alkalommal megszökött az intézményekből. Ma már más szemmel nézi akkori botlásait, szociális munkásként mindent elkövet, hogy a szökésekről lebeszélje az állami gondozott fiatalokat.

– Mindig azt mondom nekik, hogy háromszor is gondolják meg, érdemes-e elszökniük, hiszen a gyermek­otthontól sokkal rosszabb körülmények közé kerülhetnek. Senkit nem tartanak el szívességből, a fiúknak lopniuk, kukázniuk kell, ha odacsapódnak egy-egy társasághoz, a lányokat pedig prostitúcióra kényszerítik. Egy 8–13 éves gyermek fejlődését mindez nem szolgálja. Gyakran csöveztem, aludtam én is az utcán, mert nem akartam elviselni az otthonok kötöttségét, amikor meg kisebb voltam, attól féltem, hogy a nagyobbak megvernek. Azt is gyakran mondogatom a gondozottaknak, soha ne féljenek bemenni a rendőrségre, hogy visszajuthassanak a mégiscsak sokkal biztonságosabb körülményeket jelentő otthonba.

- KM -

Megosztásokkal keresnek

A hozzátartozók gyakran nem tudnak beletörődni szerettük eltűnésébe, így a nyilvánossághoz fordulnak. A Facebookon több olyan csoport is működik, ahol bárki megoszthatja a keresett személy fotóját, legyen az gyermek vagy felnőtt. Ők úgy gondolják, minél több emberhez ér el a számukra oly kedves fotó, annál nagyobb az esély arra, hogy újra magukhoz ölelhessék szerettüket.

A Magyar Rendőrség honlapján jelenleg 4504 eltűnt, ismeretlen helyen lévő személyt tartanak számon országosan, korosztálytól függetlenül. Közülük sokakat néhány hete, hónapja keresnek, de akadnak olyanok is, akiknek a kilencvenes évek óta nem akadtak a nyomára.