A tanya élni akar

Az emberek inkább a városokba költöznek, s a kisebb vidéki települések lassan elnéptelenednek. Nos, kicsiben így van ez nálunk is a bokortanyai településekkel. Dankó Mihály jegyzete.

Két emberöltővel ezelőtt a lakosság egy része el sem tudta volna képzelni máshol az életét. Itt minden olyan természetes volt. Mindenki ismert mindenkit, az összetartozás ereje felemelte őket, sokan rokonként is segítették egymást. Aztán jött a téeszesítés, elvesztette varázsát a földművelés, „kiment a divatból” az állattenyésztés, a kertművelés. A megélhetés leszűkült, a kapcsolatok lazultak, magukba zárkóztak az itt élők. S ahogy tágult a világ, úgy nőtt az igény is, a kényelem pedig kiszorította a munkát.

Úgy tűnt, a tanyai településeknek végük, ám most mégis feldereng valami. A gyökerekhez és a szülőföldhöz ragaszkodás, s talán a nagyvilág zaja miatti csömör újra életet lehelhet a tanyákba. Egyre több helyen jönnek rá az ott lakók és az elszármazottak, tenni kell valamit. Az újrafelfedezés öröme felébresztett valamit. Már nem meglepőek e szavak: „Életem legjobb döntése volt, hogy itt vettem házat”. A tanyán újra önmaga lehet az ember, s ha ehhez még segítséget is kap, például megfelelő infrastruktúrát, a tanya újra kedves lesz.

- Dankó Mihály -