Honfoglalási emlékhelyet avattak Beregszászon

Beregszász - Felemelő ünnepség részesei voltak mindazok, akik megtisztelték jelenlétükkel a beregszászi honfoglalási emlékhely avatását a Kishegy lábánál.

A kishegyi kőbánya mellett találták meg 1890 áprilisában azt a honfoglalás kori lovassírt, amelyből a híres süvegcsúcs, a Magyar Nemzeti Múzeum egyik féltett kincse előkerült.

Az emlékhely létrehozását a nyíregyházi székhelyű Beregszászért Alapítvány kezdeményezte. Támogatóra talált a Csizaj Borgazdaság vezetőinél (Gutman Hugó és Anatolij Poroszkov), akik felajánlották, hogy a gazdaság területén, védett helyen álljon ez az emlékműkomplexus. Nem csak rendelkezésre bocsátották a területet, hanem rendezték is azt: elkerítették, leburkolták, reflektorokat helyeztek el az esti megvilágításra.

Összmagyar összefogással jött létre a márvány obeliszkből (alkotója a beregszászi id. Szilágyi Sándor) és a süvegcsúcs műkő szobrából (ifj. Szilágyi Sándor), valamint a hét honfoglaló vezér tiszteletére készített hét művészi kopjafából (Sándor Attila székelyudvarhelyi fafaragó művész) álló emlékhely: magyarországi, bécsi, erdélyi, felvidéki, délvidéki (szerbiai), horvátországi és kárpátaljai civil szervezetek járultak hozzá létrehozásához. Megyénkből a szabolcs-szatmár-beregi közgyűlésnek, a Sóstó–Sóstóhegyi Igrice Civil Egyesületnek és a Szent István Nemesi Rend Első Alapítványának köszönhető, hogy újabb emlékművel gazdagodott Beregszász.

Az ünnepség a beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola fúvószenekarának és Martinovszky István nyíregyházi tárogatóművész hangulatkeltő, toborzó előadásával kezdődött. Az ukrán és magyar himnusz elhangzása után Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke köszöntötte a vendégeket. A felszólalók sorát Hennagyij Moszkal, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke nyitotta meg, aki beszédében a süvegcsúcs leírója, Lehoczky Tivadar érdemeit méltatta. Azt követően Ivan Csehil, a beregszászi ukrán népszínház művésze Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményét adta elő ukránul Jurij Skrobinec fordításában. Zubánics László történészként két nyelven tartott rövid előadást a temetkezési hely feltárásáról, a leletekről. Dr. Suha György, a Külkereskedelmi és Külügyminisztérium miniszteri biztosa köszöntötte a szép számú közönséget, méltatta az emlékhely fontosságát. Hasonló tartalmú volt dr. Róth Sándornak, Ukrajna tiszteletbeli magyarországi konzuljának felszólalása is. A szomszédos Szabolcs–Szatmár–Bereg megye Közgyűlése nevében Seszták Oszkár elnök beszélt az összetartozás fontosságáról, reményének adva hangot, hogy eljön az idő, amikor nem útlevéllel, csak személyi igazolvánnyal tudjuk átlépni a határt. Dr. Fodor István, a beregszászi süvegcsúcsot őrző Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója is kiemelte a lelet és az emlékhely fontosságát, elmondta, hogy a közelmúltban Jászberény mellett is találtak hasonló, bár kisebb és kevésbé díszes süvegcsúcsot, így immár „testvére” is van a beregszászinak.

A kopjafák állításának támogatói közül dr. Smuk András, a bécsi „Europa”-Club elnöke, Varga György, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház zsinatának főjegyzője és dr. Ábrám Zoltán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke mondott köszöntőt. Utolsó felszólalóként Dalmay Árpád, a Beregszászért Alapítvány Kuratóriumának elnöke beszélt röviden az alapítvány feladatairól és munkájáról (az utóbbi években Beregszászban és a járásban három mellszobrot, két emlékművet és húsznál több emléktáblát állítottak), elmondta, hogy az emlékhely hármas szerepet tölt be: a honfoglaló elődök és vezéreik, a süvegcsúcs, valamint Lehoczky Tivadar emlékének tiszteleg, célja pedig az itt élő emberek lokálpatriotizmusának, nemzeti azonosságtudatának erősítése.

A rendezvény ünnepélyességének növeléséhez hozzájárult a már említett Ivan Csehilen kívül Beregszászi Olga művésznő, aki a Boldogasszony anyánk és a Kell még egy szó eléneklésével, ifj. Csobolya József, a Magyar Állami Operaház tagja Bánk bán áriájával váltott ki osztatlan sikert. Gál Evelin, a Beregszászi 1. sz. Középiskola diákja pedig Ljubov Percjuk volt beregszászi költő Ifjúkorom városa című orosz versét adta elő.

A rendezvényt megtisztelték jelenlétükkel Brenzovics László parlamenti képviselő, Petruska István, a járási közigazgatási hivatal elnöke, Sin József, a járási tanács elnöke, Babják Zoltán polgármester, Halász László, a járási tanács művelődési és turisztikai osztályának vezetője, Jávorszky István, a Vitézi Rend kárpátaljai törzskapitánya, a rend kárpátaljai tagjai, a Szent György Lovagrend vezetői (lovag Cseke László kancellár, lovag Mátyus András németországi nagyprior és lovag Leviczky Mihály Szabolcs-Szatmár–Bereg megyei prior), a járási és városi képviselő-testületek tagjai.

Az emlékhely felavatása, megáldása és az időkapszula elhelyezése után Martinovszky István tárogatón a Székely himnuszt játszotta, majd az ő tárogatójátékának kíséretében a szervezetek és intézmények képviselői elhelyezték koszorúikat.

Az avatás napján időkapszulát helyeztek el az emlékhelyen, benne az alapító okirattal, a Kelet-Magyarország és a Beregi Hírlap aznapi számával, egy 100 forintossal és egy 1 hrivnyás éremmel. Ha majd valamikor, talán évszázadok múlva előkerül a kapszula, hadd olvassák az utódok, hogy kik és miért állították az emlékhelyet!