2017.07.12. 08:07
Kiürülnek a szabolcsi falvak?
Berkesz, Kishódos, Uszka - <a href="/600-uj-lakas-epul-nyiregyhazan-mindenki-a-varosokba-koltozik-mi-lesz-a-falvakkal/3542222" target="_blank">Ahogy arról néhány nappal ezelőtt beszámoltun</a>k, úgy a megyeszékhelyen, mint a beregi és szatmári kisvárosokban folyamatosan növekszik a lakosságszám. A kérdés csupán az, hogy ha a nagyobb települések lélekszáma évről évre emelkedik, vajon ezzel párhuzamosan a községeké, falvaké csökken?
Berkesz, Kishódos, Uszka - Ahogy arról néhány nappal ezelőtt beszámoltunk, úgy a megyeszékhelyen, mint a beregi és szatmári kisvárosokban folyamatosan növekszik a lakosságszám. A kérdés csupán az, hogy ha a nagyobb települések lélekszáma évről évre emelkedik, vajon ezzel párhuzamosan a községeké, falvaké csökken?
– Jelenleg stagnál a lakosság száma, de nem volt ez mindig így. Volt egy időszak nem is olyan régen, amikor a fiatalok a tanulmányaik végeztével már nem jöttek haza, hanem a főiskola, egyetem után az adott városban kerestek és találtak munkát. Emiatt érezhetően nőtt az elöregedés mértéke Berkeszen, megugrott az elhalálozási arány. Jó hír azonban, hogy a betelepülés nem szűnt meg, minimálisan, de vásárolgatják a lakásokat – mondta el érdeklődésünkre Szidor Attila.
A nyírségi község polgármestere hozzátette: az új lakók között akadnak kettős állampolgárok, akik Ukrajnából költöztek át. S hogy miért Berkeszre esett a választásuk? A település első embere szerint ennek oka egyrészt az, hogy közel van hozzájuk Nyíregyháza és Kisvárda is, másrészt olcsóbbak a telkek, nem szaladtak el úgy az ingatlanárak, mint a környező városokban.
Lenne igény a CSOK-ra
Dr. Sértő-Radics István uszkai polgármester az utóbbi időben nem tapasztalt elvándorlást a községben.
– El ugyan nem mennek az emberek, de jó lenne, ha a Családi Otthonteremtési Kedvezményt igénybe tudnák venni, ugyanis tíz olyan közművesített telkünk van, amit próbáltunk értékesíteni – akár a piaci ár alatt is. A gond csak az, hogy az uszkaiak nagy része közmunkás, emiatt nem felelnek meg a CSOK feltételeinek. Intézményesen is próbáltuk hozzásegíteni őket, felvettük a kapcsolatot a családsegítő szolgálattal, a bankokkal, takarékszövetkezetekkel, de kiderült, hogy aki épített volna, valamiért nem veheti igénybe a kedvezményt – jegyezte meg a településvezető.
– A természetes elvándorlás minimális, ami összefügghet a lakosság összetételével, alulképzettségével, viszont észrevettem, hogy egyre többen vállalnak idénymunkát a Dunántúlon, sőt külföldön is. A tapasztalat azonban az, hogy rövid időn belül visszatérnek Uszkára, mert valami miatt nem találják meg a számításukat máshol. Sokszor kihasználják a tájékozatlanságukat, nehezen tudnak törvényes keretek között megélni, így néhány hét után hazajönnek.
Dr. Sértő-Radics István elárulta: a környező falvakban egyre több kettős állampolgár érdeklődik. Nem építési telkeket, inkább olcsóbb ingatlanokat keresnek, amiket átköltözés után felújítanak. Főként ukrajnai magyar nyugdíjasok élnek ezzel a lehetőséggel.
Egyensúlyban a születés és a halál
Kishódoson száznál is kevesebben élnek; korábban a négyszáz főt is elérte a lakosságszám, ami az 1970-es árvíz következtében csappant meg jelentősen. Mint Krakkó Zsigmondtól megtudtuk, manapság stagnál, illetve kis mértékben nő a Kishódoson élők száma.
– A településen alig van munkahely, az egyedüli foglalkoztató az önkormányzat – válaszolta érdeklődésünkre a polgármester, aki hozzáfűzte: ennek ellenére nem jellemző az elvándorlás, mégpedig az ingatlanárak miatt.
– A születések ellensúlyozzák a halálozások számát, ezenfelül Kárpátaljáról egy, Magosligetről két család költözött ide a közelmúltban. A lakható ingatlanok sorban elkelnek – ezeket elsősorban a szomszédok vásárolják meg –, már csak ezért sem számíthatunk nagyobb népességnövekedésre – vont mérleget Kishódos első embere.
KM-CsA, HP
A városházán arra számítanak, hogy az év végéig 600 új lakás épülhet Nyíregyházán, hiszen az idén az első öt hónapban csaknem annyi lakásépítési engedélyt adtak ki a megyeszékhelyen, mint tavaly egész évben. Ez pedig azt jelzi, hogy Nyíregyháza vonzó a fiatalok körében, hosszú távon itt képzelik el az életüket. De hasonló tendencia figyelhető meg egy beregi vagy szatmári kisvárosban, ott is van jövőkép, megtartó erő? Erről faggattunk két polgármestert.