Túlterhelt, alulfizetett közszolgák - Egyre többen tiltakoznak

Szabolcs-Szatmár-Bereg - A nagyobb városokban és a megyeszékhelyeken nem olyan rossz a helyzet, mint vidéken.

Kilenc éve nem rendezték azoknak az önkormányzati dolgozóknak a bérét, akik kimaradtak az életpályamodellből, hívta fel a figyelmet a hétfő délelőttre kétórás figyelmeztető sztrájkot szervező Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). Mivel nem kevés – éppen 938 – azoknak a településeknek száma, ahol mintegy 17282 dolgozó vár a régóta megérdemelt bérkompenzációra, megnéztük, hogyan fogadták itt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az önkormányzatok a figyelmeztető munkabeszüntetés kínálkozó lehetőségét.

A dolgozóknak csak az adminisztrációs terheik nőttek." Nagy Tibor

Az újfehértói polgármesteri hivatal dolgozói ugyan nem csatlakoztak a hétfő reggeli két­órás sztrájkhoz, Nagy Sándor, a település első embere azonban elismerte: óriási a különbség az állami és az önkormányzati hivatalokban dolgozó tisztviselők bérezése között.

Az állam nélkül nem megy

– Azonnali emelésre lenne szükség, hiszen az állami és önkormányzati közalkalmazottak jövedelme között közel 45–50 százalékos eltérés is tapasztalható. Hogy a 25 százalékos kompenzáció megoldást jelentene-e a problémára, egyelőre kérdéses, az viszont biztos, hogy az ehhez szükséges forrást a kistelepülések nem fogják tudni előteremteni – jegyezte meg Nagy Sándor, aki szerint az állami segítség nélkülözhetetlen. – Az újfehértói polgármesteri hivatalban egyelőre nincs munkaerőhiány, a dolgozók feszültsége azonban érzékelhető. Igyekeznek a jobban jövedelmező területek, a versenyszféra irányába nyitni, új megoldásokat keresni. A béremelés valószínűleg megállítaná ezt a fajta elvándorlást is.

– Napestig lehetne sorolni azokat a szektorokat, ágazatokat, munkaterületeket, ahol a magyarok sokat dolgoznak, jól teljesítenek, a virtuális borítékjukban viszont irreálisan kevés fizetés lapul hó végén. Tiszaeszlár polgármestereként és a MIÉP országos elnökeként is szolidaritás vállalok azokkal az önkormányzati dolgozókkal, akik a figyelemfelkeltő munkabeszüntetés mellett döntöttek, azt üzenve ezzel a kormánynak: tisztességes munkáért tisztességes bért érdemelnének. Ezt egy pillanatig sem vitatom, csakhogy az önkormányzati dolgozók bérét és béremelését – főleg vidéken – nem vagy csak minimális mértékben képesek kigazdálkodni a döntési jogköröktől megfosztott, „kivéreztetett” helyhatóságok – mutatott rá Nagy Tibor.

Tiszaeszlár első embere emlékeztetett: a járási és a kormányhivatalokban dolgozók már a sokadik bérkompenzáción vannak túl, miközben az önkormányzati alkalmazottaknak legfeljebb a feladataik és az adminisztrációs terheik nőttek, így nem csoda, hogy „segélykiáltásaik” egyre „hangosabbak”. – Belegondolni is rossz, mi történne, ha a következő, nagyobb volumenű sztrájkot a munka dömpingjére, például segélyosztásra, fizetésnapra időzítenék. Akkor döbbennének csak rá az emberek – s ezzel együtt talán a pénzcsapot kezelő kormány is –, milyen értékes és nélkülözhetetlen a mostohagyermekként kezelt hivatali alkalmazottak munkája! – tette hozzá.

Nyíregyházán etikai kérdés

– A nyíregyházi önkormányzat dolgozói s a szakszervezeti tagok nem kapcsolódtak az országos figyelmeztető sztrájkhoz, ahogy korábban sem tették – mondta el lapunknak Veres Ildikó, az MKKSZ alelnöke, a helyi polgármesteri hivatal alapszervezeti titkára.– Ez számunkra etikai kérdés, mivel semmi okunk nincs rá, hogy a várossal vagy a város vezetésével szemben ilyen lépéseket tegyünk. Nem értünk egyet a kétórás munkabeszüntetéssel, hiszen ezzel csak akadályozzuk a városlakókat az ügyintézésben.

– Azzal viszont természetesen mindenki egyetért, amit Boros Péterné, a szakszervezet elnöke képvisel, s amit a Belügyminisztérium felé beterjesztett, mivel központi béremelésre valóban nem került sor hosszú idő óta – fogalmazott Veres Ildikó, ám mivel más információval nem tudott szolgálni, Timkó Józseftől, a szakszervezet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei titkárától kértünk tájékoztatást.

Ő elmondta, hogy a szatmári önkormányzatok – Fehérgyarmat és környéke – voltak a legélénkebb csatlakozók. – Tegnap már dupla annyian ismerték fel a saját érdekeiket, mint korábban. Ráadásul Fehérgyarmatról és Szatmárcsekéről is azt az információt kaptam, hogy komoly társadalmi támogatása volt a megmozdulásnak, az ügyfelek megértéssel fogadták az ügyintézés szüneteltetését, ami komoly pozitívum.

Mit ér a jog eszköz nélkül?

Timkó József is megerősítette, hogy az önkormányzatok egyharmada tudott bért fejleszteni vagy béren kívüli juttatásokat biztosítani, a bérproblémák inkább a kistelepüléseknél mutatkoznak, nem a megyei jogú városoknál. Az önkormányzatok ugyan visszakapták az önálló bérmegállapítási jogukat, de mit ér a jog, ha nincs hozzá eszköz?

– Az a véleményünk, hogy a magyar közigazgatást – legyen az állami vagy önkormányzati – egységesen kell kezelni, különben ez a szféra szellemileg kiürül. Ahogy volt erőnk a kincstári, a járási és a kormányhivatali dolgozók ügyében fellépni, az önkormányzati munkavállalói körnek az ügyét is méltó módon fogjuk képviselni, s addig nem fejezzük be a munkát, amíg az elképzeléseink meg nem valósulnak. Már ígéretet is kaptunk rá, hogy két hét múlva ismét asztalhoz ülhetünk – tette még hozzá a megyei titkár.

- KM -

Korlátozott lehetőséggel

Nyírbátorban nem csatlakoztak a sztrájkhoz, bár amint azt Sándor József szakszervezeti vezető elmondta, lett volna rá okuk, 2008 óta ugyanis nem volt részük bérrendezésben.

– Sajnos a jogszerű sztrájkot ezúttal nem sikerült megszerveznünk. Kemény határidőket kellett tartani ezekben a napokban, a lehetőségeink pedig korlátozottak voltak. Kevesebb az ember az önkormányzatoknál, több a munka. Tavaly sztrájkoltunk, most ezt nem sikerült tető alá hozni. Birkózunk a mindenkori kormányokkal – mondta Sándor József, aki szerint egy 25 százalékos béremelés volna az optimális az önkormányzati szférában.