Legyünk TOP-on!

Egyedül nem megy! – ismert a strófa. Így vannak ezzel az önkormányzatok is. Ha nincs segítség, elenyésző a fejlesztés. Mi az, amin múlnak a dolgok? Dankó Mihály jegyzete.

Először is, jó pályázatot kell írni. Igaz, ehhez szükséges megfelelő pályázati lehetőség is. Mert valljuk be, azok a bizonyos kilátók, netán kutyakozmetikák nem igen sokkal gyarapították a településeket. Persze az is igaz, nem mindig arra lehet „benevezni”, amire a legnagyobb szükség van, de azért nem jön rosszul a plusz forrás, hisz annyi minden kellene még. Az sem véletlen, hogy a miénk a második legnagyobb uniós támogatási összeg. Van pótolnivaló bőven a megyénkben. Egyre több helyi vezetőtől hallani: ha azt akarjuk, hogy itt maradjanak az emberek, nyújtani kell nekik valamit. Tudom, egy falu nem veheti fel a versenyt egy várossal, vagy Szabolcs a Dunántúllal. De úgy vélem, ha látja a lakosság, hogy az ő iskolájuk, óvodájuk ugyanazt tudja nyújtani, vagy náluk is lesz piac, új munkalehetőség, szebbé, élhetőbbé válik a környezet, utak, kerékpárutak épülnek, könnyebb meghozni a döntést. Értékek itt is vannak, melyeket meg kell őrizni, meg kell mutatni. Ha lemaradunk, végleg lemaradunk.

S ami még nagyon fontos, nem elég nyertesnek lenni. Fontos figyelemmel kísérni a kivitelezést, a megvalósítást. Mert hallani furcsa esetekről (pl. a rakamazi Nagy Teknősház). Nos, utólag nagyon nehéz firtatni, hogy ki hibázott. Aztán azt a létesítményt jó gazdaként működtetni is kell, s nem mindegy, milyen színvonalon. (És nem csak addig, amíg „kötelező”.) Szóval, aki fejleszt, egyfajta felelősséget is vállal. De megéri. Örüljünk, mert ránk fér minden fillér. Végre halványuljon már az bizonyos sötétség.

- Dankó Mihály -