„Ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek”

Nyíregyháza - Elkészült a megyei 1956-os emlékjelekről szóló kötet.

A helytörténészek áldozatos kutatómunkájának köszönhetően tudjuk, hogy a vidék forradalmából megyénk is kivette részét, hiszen több településről ismertek az erre vonatkozó adatok. A múlt feltárásával párhuzamosan a közterületeken és a középületeken olyan emlékjeleket helyeztek el, amelyek az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét hivatottak ápolni. Az emlékjelek ünnepélyes átadásával igyekeztek olyan emlékhelyeket kialakítani, ahol a múltidéző megemlékezés és a kegyelet lerovása méltó keretek között biztosítható.

Több megvalósult alkotáson olvasható az emlékév mottója." Ilyés Gábor

A megbékélés jegyében

– Az 1956-os történéseknek az emlékjelállítás teljesen hivatalos és engedélyezett formában csak 1989 után vált lehetségessé, mint ahogy sok más 20. századi tragédiára is (például a trianoni békediktátumra, a doni katasztrófára, a málenkij robotra, a felvidéki lakosságcserére) csupán a rendszerváltást követően lehetett szabad az emlékezés – jegyezte meg Ilyés Gábor helytörténész, akinek a napokban jelent meg 1956-os emlékjelek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében című kötete.

– Az 1956-os emlékjelek állításának sorát a megyében a Fidesz nyíregyházi csoportja nyitotta meg, amikor Nagy Imre mártír miniszterelnök és társainak budapesti újratemetését megelőző napra időzítve, 1989. június 15-én emléktáblát állítottak azok tiszteletére, akiket 1948 után ártatlanul hurcoltak meg. Ebbe az 1948 utáni időbehatárolásba természetesen nem csak 1956 forradalmárai és szabadságharcosai tartoznak bele, hanem a kommunizmus valamennyi áldozata.

– További párhuzam Nagy Imre újratemetésével, hogy míg a térség küldöttei a megyei pártbizottságtól, a megyei tanácstól, valamint más politikai és társadalmi szervezetektől 1989. június 16-án részt vettek a budapesti gyászszertartáson, addig a nyíregyházi Északi temető 28-as parcellájában kopjafákat állítottak a város két mártírjának, Szilágyi Lászlónak és Tomasovszky Andrásnak. Ezt az emlékjelállítást a megyei tanács a „nemzeti megbékélés jegyében” tette, így jelölve meg az addig eltitkolt és jeltelen sírokat, ahová 1958-ban elhantolták a mártírokat a kivégzésüket követően.

Az első időkben a helyi önkormányzatok nem mindig álltak az emlékjelállítás ügye mellé, legfeljebb a leleplezési ünnepségeken a jelenlétükkel biztosították támogatásukról a szervezőket.

Büszkeségpontok sokasága

– Az emlékjelek állításában jelentős szerepet vállaltak a pártok, a különböző ’56-os szervezetek, a civil szervezetek, az egyházak, és néhány magánkezdeményezésre is van példa. Sajnos több településre is jellemző volt, amit az egyik egyházi képviselő megfogalmazott: „Ha már az önkormányzat nem hajlandó emléket állítani ’56-nak, akkor majd állítunk mi”. Az önkormányzatok inkább csak akkor léptek fel kezdeményezően, ha a központi költségvetésből pályázati úton támogatásra nyílt lehetőség.

Az első szabad, 1989-es megemlékezéstől napjainkig szinte minden évben állítottak valamilyen típusú emlékjelet megyénkben az 1956-os forradalomnak. Ennek köszönhetően a 228 településből ma 73-ban található 1956-os emlékjel.

– A magyar kormány az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára emlékezve a 2016. évet az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévévé nyilvánította. Később az emlékév meghosszabbításáról döntött. A célok megvalósítását tematikus pályázati kiírásokkal igyekeztek segíteni. A „Büszkeségpont” pályázatra azok jelentkezését várták, akik az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek, hőseinek és áldozatainak közterületi emlékműveket, emlékhelyeket kívántak állítani.

– Örömteli, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből több település is sikeresen pályázott. Megyénkben összesen 27 településen emeltek új emlékjelet, alakítottak ki „Büszkeségpontot”, illetve újították fel a már meglévőt. Több megvalósult alkotáson olvasható az emlékév mottója: „Ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak”. Csak remélni lehet, hogy a megvalósított új emlékhelyek a régiekkel együtt szolgálni és segíteni fogják az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire való méltó emlékezést és emlékeztetést.

KM