Bár a csatát elvesztették, ma is példaként állnak előttünk

Nyíregyháza - A nyíregyházi önkormányzat 1956-os megemlékezésének eredetileg a Hősök tere adott volna otthont, ám az időjárás elmosta a szabadtéri ünnep lehetőségét.

Így az emlékezők a Szabadság térre vonultak át, és a Váci Mihály Kulturális Központ nagytermében hallgatták meg dr. Kovács Ferenc polgármester köszöntőjét és nézték meg a Kölcsey Ferenc Gimnázium diákjainak műsorát. – „ezerhétszázhárom, nyolcszáznegyvennyolc, és ötvenhat: egyszer minden száz évben talpra állunk kínzóink ellen. Bármi következik, boldogság, hogy megértem” – idézte Faludy György 1956, te csillag című versét dr. Kovács Ferenc, és feltette a kérdést: mit jelentett a szabadság régen és mit jelent ma? – Nyíregyháza nem volt színtere az 1848/49-es eseményeknek, és nem volt központja az 1956-os történéseknek sem, ám az itt élők, a hazaszeretettől hajtva mindig a jó ügy mellé álltak.

A forradalom a fővárosban egyik óráról a másikra tört ki, és ahogy Magyar Rádió épülete, illetve a Parlament előtti tüntetés megszervezésében fontos szerepet játszott az egyetemi ifjúság, úgy a nyíregyházi események alakulásában is jelentős feladatokat vállaltak a fiatalok. Mások mellett Dandos Gyula, aki a lovas szobor ledöntésekor felolvasta a 21 pontból álló követeléseiket, vagy a közgazdasági iskola és a Zrínyi gimnázium diákjai, akik táviratot küldtek Kádár Jánosnak és Nagy Imrének. A nyíregyházi diákok az akkori úttörőházban gyűltek össze, ott alakították meg október 27-én a diákparlamentet, és ott készültek el azok az orosz nyelvű röpcédulák is, amelyek a szovjet katonákhoz szóltak, és amelyeken ez állt: nem ellenetek harcolunk, hanem a zsarnokság ellen.

A forradalom nyíregyházi eseményeinek sebesültjei és halálos áldozatai is voltak, sokan menekülés közben vagy a börtönévek alatt haltak meg. Rájuk emlékezünk október 23-án, a szabadság napján. Rájuk, akik 61 évvel ezelőtt hoztak egy döntést: azt, hogy nem tűrik tovább az elnyomást. A legszörnyűbb megtorlások sem voltak képesek kiirtani 1956 szellemét, és bár a hősök a csatát elvesztették, ma is példaként állnak előttünk. A világ sokat változott azóta, hiszen a fiatalok ma már szabadon utazhatnak, tanulhatnak, dolgozhatnak és választhatnak, de a hazafiság lényege ma is ugyanaz. A szabadságért a békés mindennapokban is tennünk kell, a hazánkért pedig érdemes küzdeni – ahogy azt tették elődeink 61 évvel ezelőtt, úgy mi is megvédjük Magyarországot – mondta a polgármester.

KM