Helyi közélet

2017.10.31. 11:02

Temetkezési szokások a nagyvilágban

Ahány kultúra, annyi temetkezési szokás. Akad közöttük egészen szokatlan, bizarr, megható, euforikus vagy éppen igazán modern is.

Ahány kultúra, annyi temetkezési szokás. Akad közöttük egészen szokatlan, bizarr, megható, euforikus vagy éppen igazán modern is.

Indiában attól függően, hogy ki melyik kasztba tartozik, a halottak temetése különbözik. A kaszton kívülieket a Gangeszhez legközelebb égetik el, feljebb haladva a hamvasztási helyszín egyre távolabb esik a parttól. A gazdag halottak elégetéséhez sok fát használnak, a szegényeket elektromos égetőkben hamvasztják el. Piros lepellel takarják le a fiatal lányokat, fehérrel a férfiakat és aranyszínűvel az idősebb nőket. A hordágyat virágokkal díszítik fel, és a testet is szinte teljesen befedik virágokkal. A folyó mentén halotti máglyát készítenek, és lábbal dél, azaz a holtak iránya felé helyezik el az elhunytat, hogy abba az irányba „sétálhasson” majd.

Balin úgy tartják, hogy a halál nem a végállomás, hanem egy új életszakasz kezdete, éppen ezért a temetés sem szomorú megemlékezés, hanem egy többnapos rituálé, amiben nemcsak a család, de az egész faluközösség részt vesz. A halottat bambuszból, papírból, szövetből épített emelvényen szállítják a halál templomához, a testet pedig hamvasztással adják vissza az öt elemnek: a földnek, a víznek, a levegőnek, a tűznek és az éternek, hitük szerint máskülönben nem tudna szabadulni a lélek és kísértetként zaklatná a rokonságot.

Mexikóban már háromezer évvel ezelőtt is megőrizték a halottak koponyáját. Úgy vallják, hogy az az élet és az újjászületés szimbóluma. Halottak napján virágot és élelmet ajánlanak fel a síroknál, aki teheti, énekel és imádkozik.

Indonézia egyes szigetein úgy tartja a szokás, hogy az eltávozott addig otthon marad, amíg a temetést meg nem szervezték. Ez gyakran hosszú napokig is eltarthat, addig azonban az elhunyt családja körében marad, asztalhoz ültetik, ételt tesznek elé, és úgy tekintenek rá, mint egy élő emberre. A temetés nagyon látványos és költséges, sok éven keresztül tudják csak visszafizetni. A szertartáson a résztvevők táncolnak, énekelnek és bivalyokat áldoznak fel, hogy azok elvigyék a halott ember lelkét a mennybe.

Főként a balinéz és ausztrál csoportokra jellemző, hogy a holttestet ruhába csavarják, és egyszerűen egy fa lombjai közé „rejtik”, esetleg koporsónak használt hordókba rakják az elhunytakat, és a tárolókat a fa tetejére erősítik.

Ghánában egyre nagyobb trend, hogy az emberek úgynevezett fantáziakoporsóba temetkeznek. A koporsók az elhunyt életét hivatottak szimbolizálni, ennek megfelelően készült már cigarettásdoboz, limuzin, repülőgép és sütőtök alakú koporsó is.

Az iszlám vallású temetéseken nem használnak koporsót, nem hamvasztanak, és a testet sem konzerválják. Az elhunytat vízzel lemossák, majd fehér vászonlepedőbe tekerik. Arccal Mekka, az iszlám szent helye felé fordítva fektetik a földre, majd a szertartás után a férfiak temetik el.

A zsidó hit hívei úgy tartják, hogy halálában minden ember egyenlő, ezért mindenkit ugyanolyan ruhában temetnek el. A zsidó embert zsidók körében, zsidók által, zsidó temetőben kell eltemetni. A gyász jeleként az elhunyt családtagjainak szívük felett meg kell szaggatniuk a ruhájukat. A temetésben a testet visszaadják a földnek, amelyből vétetett. A Tóra szerint a testet tilos elhamvasztani, közszemlére tenni, bebalzsamozni. A sírhelyekre nem virágot, hanem köveket visznek.

KM

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában