2017.11.03. 16:35
A Hubertus-napi vadászat jelentős lovasünnep volt
Nyíregyháza - A lóhátról vadászat sporttá fejlődött, ritka passzió, társas kirándulás volt ez az őszi természetbe.
Nyíregyháza - A lóhátról vadászat sporttá fejlődött, ritka passzió, társas kirándulás volt ez az őszi természetbe.
A régi Magyarországon az úrlovasok, a huszárok, a lovas tüzérek sportversenyeit minden évben a Hubertus-napi falkavadászat koronázta meg. A legenda szerint Szent Hubert (vagy Hubertus), a belgiumi Lüttich első püspökének szentelését maga a pápa végezte. Amikor a püspöki öltözetet átadta neki, a stóla hiányzott, erre egy mennyei angyal jelent meg, és stólát nyújtott át neki, amelyet ereklye gyanánt őriznek és máig azokra teszik, akiket veszett kutya harapott meg.
A kopófalkával élővadra, főleg rókára vadászat a XIX. században indult hódító útjára Angliából, s hamar meghonosodott Magyarországon is. A lóhátról vadászat sporttá fejlődött az évek folyamán, ritka passzió, társas kirándulás volt ez az őszi természetbe, és az egész évi szorgos lovasmunka gyümölcsének megünneplése. A vadászmester tisztét a „mászter” töltötte be, feladata a vadászat útvonalának megtervezése és levezetése volt. Segítőtársa, a „falkanagy” tartotta kordában a lovas „wippek” segítségével a vadat űző kopófalkát.
Hallali: vége a vadászatnak
A falkavadászat egy-egy gyors szakaszát, ami a hajtásnak felelt meg, „rönnek” nevezték, amely után lépésben, beszélgetve új terepet közelítettek meg a vadászok. Általában három ilyen gyors szakasz volt, s ehhez jött verseny alkalmával a negyedik, az úgynevezett kifutó, melynek győztesét illette az első díj is. Ennek végén volt a cél, amikor a kopók elfogták a rókát, s a nyomukban járó falkamester kis kürtjével jelt adva összehívta a szétszóródott vadászokat; ez volt a „hallali”, vagyis a vadászat vége.
Hazánkban a rendszerváltás után a lovasiskolák mint szép hagyományt, újjáélesztették ezt a nagy múltú őszi versenyt, és sikerrel rendezik meg újra évente.
- Dr. Bene János, történész, muzeológus, a Magyar Huszár Alapítvány titkára -
A Hubertus-legenda
Szent Hubert vagy Hubertus a vadászok, az erdészek, a lövészcéhek védőszentje, ünnepnapja november 3.
Hubert a legenda szerint egy hercegi család elkényeztetett sarjadéka volt, aki teljesen a világi örömöknek élt. Egyszer nagypénteken is kiment vadászni; hirtelen egy szarvas tűnt föl előtte, amely agancsai között keresztet viselt. A látomás annyira megrendítette a férfit, hogy életét teljesen megváltoztatta.