Az embereknek több kell a közmunkánál!

Nyíregyháza - A megyében 28 ezren keresnek állást, 30 ezren közmunkaprogramokban dolgoznak.

A strukturális munkanélküliség egyik jellemzője a szakképzett dolgozók hiánya. A megyében, bár nagy az igény többek között a varrónőkre, szerkezetlakatosokra, eladókra, kőművesekre és CNC-gép-ke­zelőkre, a foglalkoztatók azzal szembesülnek, nincs ilyen szakember, és ebben komoly szerepet játszik az is, hogy nemcsak külföld, hanem a nyugati országrész is elcsábítja a jó munkaerőt.

A megyei és helyi foglalkoztatási paktumoknak ezekre a kihívásokra is választ kell adnia, a képzési, bér- és járulék-, valamint lakhatási támogatások azt a célt szolgálják, hogy mind többen találjanak állást az elsődleges munkaerőpiacon, a közfoglalkoztatás maradjon meg azoknak, akiknek a segély helyett valóban nincs más alternatívája.

A szegregátumban élő mátészalkai férfi közmunkásként dolgozott, ám egy nap felült a konzervipari cég dolgozóit szállító buszra. Udvari takarítói munkát kapott, de úgy gondolta, jó lenne bekerülni a belső csarnokba… Talált egy olyan csoportvezetőt, aki nem azt nézte, hogy honnan jött a férfi és milyen szociális hiányosságai vannak, hanem azt, szeretne valamit elérni. Ma határozatlan munkaidejű szerződéssel rendelkező munkavállaló, elvégzett egy belső tanfolyamot, a raktárban lát el feladatokat, targoncát vezet.

A pozitív példát dr. Hanusi Péter mesélte el a megyei foglalkoztatási együttműködés hétfői fórumán, és ebben a történetben mindaz benne van, amiről a paktum szól, ami ahhoz kell, hogy a munkavállalók és a munkáltatók egymásra találjanak. Mátészalka polgármestere hangsúlyozta, ha a cégek is úgy állnak az állást keresőhöz, hogy adnak esélyt, akkor ez az egyéni akarattal kiegészülve éri el a legfontosabb célt: tartást adó, a közösségben megbecsülést kiváltó munkához juthatnak az emberek.

Képzési és lakhatási támogatás

– De ez csak szoros együttműködéssel, a foglalkoztatásban részt vevők mindegyikének pozitív hozzáállásával érhető el – reflektált a történetre Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke, hozzátéve: több ilyen példára, nagyon sok ilyen hősre van szükség. A 2021-ig tartó foglalkoztatási program pontosan azért jött létre, hogy a közmunka világából kivezesse az embereket, s az elsődleges munkaerőpiacon tudjanak elhelyezkedni.

A megyét jelenleg strukturális munkanélküliség jellemzi, mely azt jelenti, bizonyos ágazatokban – például a cipő- és feldolgozóipar – munkaerőhiány jelentkezik, miközben jelen van a munkanélküliség is. Többek között erre a kihívásra is választ kell adnunk a paktum keretében, ahogy arra is: miként tudjuk megállítani a munkaerő elvándorlását, hiszen a nyugati országrész elszívó hatása éppúgy sújtja ebből a szempontból a megyét, mint a külföldé. Arra a kérdésünkre, hogy a bérkülönbségeket – ez számít akkor, amikor valaki más megyében, országban vállal munkát – hogyan lehet kompenzálni, s erre a paktum keretén belül van-e lehetőség, dr. Polgári András elmondta: több mint 2,5 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre, hogy többek között a képzést, a béreket és járulékokat, a lakhatást támogassák.

A foglalkoztatási projektben a megyei önkormányzat konzorciumi partnere a megyei kormányhivatal, s mint a főigazgató fogalmazott: elkötelezettek abban, hogy minél többen találjanak munkát, fokozatosan csökkenjen a közfoglalkoztatottak száma. Ez csak azoknak maradjon meg, akiknek valóban az egyetlen reális alternatívájuk, hogy segély helyett munkáért kapott bérből éljenek. A megyei közgyűlés elnöke hozzátette a minimálbér-emelést is, hiszen a hátrányos helyzetű térségekben, s itt a megyében ez sok embert érint, valódi segítséget jelent.

Helyi paktumok, helyi igények

– A megyei foglalkoztatási paktum hálóként fogja össze és egészíti ki a helyi paktumokat, melyek az ottani valós igényeket felmérve, összehangolva segítik, hogy a cégeknek megtalálják a megfelelően képzett munkaerőt, s a befektetések is új lendületet kaphassanak – válaszolta a megyei közgyűlés elnöke lapunk felvetésére, miszerint a vidék megtartó erejét az jelenti, ha helyben vagy a közelben tudnak az ott élőknek munkát adni.

Az alakuló helyi paktumok egyike a Vásárosnaményi járást (Nyírmada és Pusztadobos kivételével) szinte teljesen lefedi, s szükség is van a foglalkoztatási együttműködésre, hiszen ez komplex programmal fejlesztendő járásnak minősül, a mutató értéke alapján a 19. legfejletlenebb járásnak számít, az érintett települések 73 százaléka pedig jelentős munkanélküliséggel sújtott.

– A térségben az elmúlt néhány évben a munkanélküliség csökkenő tendenciát mutatott, ez jelentős részben a bevezetett közfoglalkoztatási rendszernek köszönhető, valamint annak, hogy a vállalkozások és cégek a fejlesztések révén új munkahelyeket teremtettek, azonban a munkáltatói oldal leggyakrabban jelzett problémaként említi a szakképzett munkaerő hiányát – mutatott rá az egyik alapgondra Filep Sándor.

Vásárosnamény polgármestere kifejtette: a paktumszervezet tagjai – kormányhivatal, megyei és települési önkormányzatok, iparkamara, a térségben működő vállalkozások, képző intézmények, munkaerőpiaci szolgáltatók – együttműködésével elérhető a munkavállalók vállalkozások munkaerőigényére alapozott, célzott toborzása, képzése, ezáltal összehangolható a munkaerőpiaci kereslet és kínálat is. Ezzel hosszú távon növekedésnek indulhat a munkavállalói mobilitás, a hátrányos helyzetű, munkanélküli, valamint inaktív emberek munkaerőpiacra visszatérésének esélye nagymértékben emelkedhet – mondta a várható eredményről a projektgazda település vezetője.

Kiválasztás, képzés, foglalkoztatás

A munkanélküliség számairól dr. Rezsőfi István, a kormányhivatal foglalkoztatási főosztályának vezetője tájékoztatta a fórum résztvevőit. A megyében jelenleg 27 906-an keresnek munkát, s mintegy 30 ezer embernek közfoglalkoztatotti jogviszonya van. Az álláskeresők közül mintegy hatezren 25 év alattiak, 6500-an már betöltötték a 55 éves kort. A foglalkoztatási ráta 56,4 százalék, ami alig marad el az országos átlagtól, és valóban a legnagyobb probléma a szakképzetlenek magas aránya: a regisztrált álláskeresők 54 százaléka 8 általánossal vagy azzal sem rendelkezik, 66 százaléknak pedig nincs semmilyen szakképesítése.

Kiderült, hiányoznak a megyében a varrónők, de ezzel kapcsolatos a másik pozitív példa: egy munkáltató jelezte, 14 varrónőre lenne szüksége, miután kiválasztották a dolgozókat, támogatással elkezdődött az OKJ-s képzésük, jövő tavasszal már végzett szakemberként dolgozhatnak, hiszen a támogatás feltétele a foglalkoztatás. A cég pedig aláírta a szándéknyilatkozatot: minimum fél évig munkát adnak a varrónőknek – említette a főosztályvezető, majd a megyei közgyűlés elnöke felvetette: a paktum következő fórumára hívják meg az egyiküket, mert az ő pozitív példája mutatja be a legjobban, hogyan érhető el a közös cél.

KM