Csak ritkán jutunk el étterembe

Szabolcs- Szatmár-Bereg megye - A fővárosban élők a barátaikkal, a vidékiek inkább a családjukkal járnak étterembe.

Ha egy étteremben hetente több alkalommal is összefutunk egy jól öltözött hölggyel vagy úriemberrel, akkor ő jó eséllyel fővárosi vagy egy megyeszékhelyen lakik, vezető beosztásban dolgozik, és üzleti ebédje végén több mint 5 ezer forintot hagy majd a főpincérnél. Ez derült ki egy nemrég készült felmérésből, amit több mint ötszáz fős mintán végzett kutatás után publikált a Városliget Café. A kérdések arra vonatkoztak, milyen gyakran, milyen céllal járunk étterembe, mi alapján választjuk ki azt, és hogy egy-egy alkalommal mennyit költünk. Íme, az eredmények.

Hatalmas különbségek

Országos átlagban elmondható, hogy havonta néhány alkalommal, vagy csupán egyszer járunk étterembe, a megkérdezettek csupán 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy napi rendszerességgel látogat vendéglátóegységeket, és ebben a tekintetben nincsenek komoly eltérések a lakhely szerint. Két adatsor azonban szembetűnő: a budapestiek kétharmada legalább havonta egyszer vagy ennél gyakrabban étkezik étteremben, míg a falvakban lakók több mint kétharmada még havonta sem jut el semmilyen vendéglátóegységbe.

Nem meglepő módon a nyugdíjasok, a háztartásbeliek és a diákok választják a vendéglátást a legritkábban. A vállalkozók és a vezetők közül minden ötödik hetente egyszer, míg minden tizedik hetente háromszor keres fel egy éttermet és ilyenkor leggyakrabban 5–10 ezer forint közötti összeggel gazdagítják a kiválasztott helyet. Az országos átlagot tekintve tíz százalék körül mozog azoknak az aránya, akik üzleti céllal (is) járnak vendéglátóhelyekre. Ebben a tekintetben a városiak alul-, míg a budapestiek felülreprezentáltak, hiszen a fővárosban ez az arány a 13 százalékot is eléri, míg a vidéki városokban 7 százalék alatt marad.

Kicsit sem meglepő, hogy a diákok és a háztartásbeliek körében ismeretlen az üzleti ebéd fogalma, míg a vezetők 40 százaléka ilyen céllal is felkeresi az éttermeket. Mindemellett a vezetők és vállalkozók szívesen járnak étterembe szabadidős céllal is a barátaik, illetve a család kedvéért, de egy szimpla étkezés miatt is szívesen betérnek az éttermekbe. Földrajzi alapon nézve a kérdést, a faluban és városban élők leggyakrabban családi összejöveteleket szerveznek vendéglátóhelyre, míg a budapestiek elsősorban barátaikkal járnak étterembe, ráadásul igen sokan vannak, akik az ismerősök ajánlása alapján választják ki a helyszínt.

- KM -

Komoly eltérések

A diákok közel kétharmada kevesebb mint 5000 forintot költ alkalmanként, míg a vezető beosztásúak harmada 10 és 15 ezer forint között fizet, 13 százalékuk még ennél is többel vastagítja a főpincér bukszáját.

A nagyobb településen az átlagos költség megegyezik az országos átlaggal, míg a falun élők közel 40 százaléka kevesebb mint 5 ezer forintból megússza a számlát.

A jó reklámok hatása

Településtől függetlenül az emberek 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy választott már helyszínt barátja vagy ismerőse ajánlására, ám a további forrásokat tekintve már korántsem ilyen egyértelmű a helyzet. Míg a Budapesten kívül lakók ugyanolyan gyakorinak jelölték a Google-keresést, a Facebook-hirdetést vagy a nyomtatott/internetes médiumokat mint információforrást, a fővárosiak számára ezek jóval fontosabbak. Vidéken tízből három ember merít ihletett a felsoroltakból, addig a fővárosiak közül minden második foglalt már asztalt hirdetés vagy cikk nyomán.