Új szellemiséget hozott a haza életébe

Nyíregyháza - Emlékülést rendezett pénteken Bessenyei Györgyről a nevét viselő irodalmi társaság.

A Tiszának reggeli gyönyörűsége, Ágis tragédiája, Magyarság, A holmi. E címeket olvasva az irodalombarátok, a magyar irodalom kedvelői azonnal tudják, hogy Bessenyei Györgyről van szó. Az író szorosan kötődik megyénkhez, hiszen Tiszabercelen született 1747-ben.

Születésének 270. évfordulója alkalmából emlékülést rendeztek a tiszteletére pénteken a megyeházán, azonban az ünnepség résztvevői két másik évfordulóról is megemlékeztek: 120 éve, 1898. január 21-én alakult meg Nyíregyházán a Bessenyei Kör, amely 1940-től Bessenyei Társaság néven működött 1949 végéig. Több évtizednyi kényszerszünet után 30 éve, 1987. december 14-én alakult újjá a Bessenyei György Irodalmi és Művelődési Társaság dr. Bánszki István irodalomtörténész irányításával.

Hatalmas lendülettel

A hármas évforduló ünnepi rendezvényén a vendégeket dr. Kührner Éva, a Bessenyei Társaság jelenlegi elnöke köszöntötte, őt követve Baracsi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke mondta el gondolatait Seszták Oszkár közgyűlési elnök képviseletében. Köszönetet mondott a szervezőknek az emlékülés megrendezéséért, majd Illyés Gyula gondolatát idézte: „A vidéki, aki a hazáról kezd beszélni, az előbb-utóbb a szülőföldre, a „szűkebb pátriára”

lyukad ki: egy falura és legeslegvégül egy udvarra, onnan a konyhán át egy kétablakos szobára, amelyben anyja nyelvét megtanulta. Vagyis öntudatlanul újra éli visszafelé egy szó történetét, ízleli az ősi pillanatot, amidőn a ház és haza egy dolgot jelentett.”

– Ez az idézet Bessenyei Györgyhöz is köthető, hiszen hatalmas lendülettel és hévvel vetette magát Magyarország fellendítésébe, új szellemiséget hozott a haza életébe. Köszönet a Bessenyei Társaság áldozatos munkájának, mert kellenek olyan közösségek, amelyek felvállalják nagy elődeink munkásságának és szellemiségének továbbvitelét. S végül hadd idézzem Bánszki tanár urat is, mert a tőle hallott gondolat éppen úgy örökérvényű, mint Bessenyei György gondolatisága, ugyanakkor az íróra is érvényes: a hazát szolgálja a jellem és a szellem méltósága – fogalmazott a megyei közgyűlés alelnöke.

Munkahelyi elfoglaltsága miatt dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere sem tudott részt venni a konferencián, a nevében dr. Ulrich Attila alpolgármester üdvözölte a vendégeket. Mint elmondta, nemzeti üggyé vált mindaz, amit a köznemesi származású Bessenyei György írt a magyarságról, az anyanyelvről. Történészként még hozzátette: a nemesi családok tagjai fontosnak érezték azt a felelősséget, amelyet a hazával kapcsolatban az ősöktől örököltek.

Ajándék a családtól

A Bessenyey család több tagja is megtisztelte jelenlétével az emlékülést. A rangidős Bessenyey Balázs beszédében kiemelte, nagy megtiszteltetés a számukra, hogy Nyíregyházán és a megyében ilyen szépen ápolják Bessenyei György emlékét. Felolvasta azt a levelet, amelyet dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől kapott. A politikus méltatta Bessenyei György közéleti tevékenységét, irodalmi munkásságát, szellemi hagyatékát, a magyar nyelv megtartása érdekében kifejtett iránymutatását. Hangsúlyozta, hogy a testőríró gondolatisága időt álló, ma sem engedhetjük, hogy a magyar kultúra felolvadjon más kultúrákban.

A levél felolvasása után Bessenyey Balázs arról beszélt, nem volt könnyű a család tagjának lenni sem 200 évvel vagy 100 évvel ezelőtt, sem napjainkban, hiszen az örökérvényű értékeket, a hagyományokat ápolni kell, s továbbadni az utódoknak. Bessenyey Balázs nem jött üres kézzel: ajándékba adta azt a pipát, amely a családi legenda szerint egykoron a Bessenyei Györgyé volt, Bessenyey Balázs pedig a nagyapjától, dr. Bessenyey Zénótól örökölte. (A Bessenyey Balázzsal készült interjúnkat lapunk későbbi számában olvashatják az érdeklődők.)

A rendezvényen emléklapot vehetett át a Bessenyei Társaság két korábbi elnöke, dr. Bánszki István és dr. Nagy Éva, majd kihirdették a középiskolások számára meghirdetett Bessenyei-pályázat eredményét is. Mint dr. Kührner Éva bejelentette, nem rangsorolták a beküldött munkákat, valamennyien nyertesek.

A jutalomkönyvek átadása után előadásokat hallhatott a közönség az újabb Bessenyei-kutatásokról, délután pedig a Magyar Honvédség díszegységének tiszteletadása mellett koszorúzták meg az emlékezők Bessenyei György szobrát. A szobor felállításának körülményeit Komiszár Dénes helytörténész idézte fel, a család nevében pedig Bessenyey Bálint mondott köszönetet a testőríró emlékének ápolásáért.

A pályázat résztvevői

A Bessenyei-pályázatra két kategóriában érkeztek pályaművek.

Írásos pályaművek: Szabados Attila (Kisvárda, Bessenyei György Gimnázium), Szabó Jázmin (Nyíregyháza, Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium), Szendi-Joó Inez (Mátészalka, Esze Tamás Gimnázium), Szőllősi Krisztina (Nyíregyháza, Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium), Riczu Sára (Nyíregyháza, Krúdy gyula Gimnázium).

Vizuális pályaművek:

Deák Richárd (Nyíregyháza, Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium), Tóth Szilvia (Nyíregyháza, Krúdy gyula Gimnázium), Momentán diákújság szerkesztősége (Nyíregyháza, Vasvári Pál Gimnázium).

KM-MML