Megkongatták a vészharangot: eltűnhet a szabolcsi alma

Újfehértó - Megyénkben található a hazai almatermő-terület több mint fele. Az almatermesztés közvetlenül 6–8 ezer családnak jelent kiegészítő vagy teljes megélhetést biztosító jövedelmet, és még legalább ugyanennyi háztartás számára teremt munkahelyet.

Az ágazat mára oda jutott, hogy a tíz-húsz évvel ezelőtt még virágzó almaültetvények döntő része mára siralmas képet mutat, a tőke, a szaktudás és a munkaerő hiánya és más problémák miatt ma elhanyagolt almáskertek tömkelegével találkozunk.

A termesztés színvonala folyamatosan süllyed, az értékesíthető árualapok lassan elfogynak, és tíz éven belül eljuthatunk oda, hogy a magyar alma eltűnik az áruházak polcairól – hangzott el, amolyan vitaindítóként, azon az almatermesztési tanácskozáson, melyet szerdán rendeztek az Újfehértói Kutató Állomáson.

– Mivel metszeni ebben az időben nem lehet, ezért tanácskozzunk inkább egy kicsit – vezette fel a konferenciát dr. Takács Ferenc, az Északkelet-Magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (ÉKASZ) elnöke.

Köszöntőjében kiemelte, hogy ők már augusztusban megkongatták a vészharangot.

– Ha nem lépünk időben, akkor 10-15 éven belül eltűnhet a szabolcsi alma. Mire is alapozom ezt a kijelentést? Arra, hogy míg a 80-as években 60 ezer, a 2000-es évek elején 42 ezer, addig napjainkban 25–26 ezer hektáron termesztünk almát Magyarországon – közölte dr. Takács Ferenc, aki szerint az idei szezon (hazai szemüvegen keresztül nézve) jó volt, keresleti piac alakult ki, de ilyen csak húsz évben egyszer fordul elő, a most „hiányzó” európai (lengyel, olasz, francia, német) ültetvények jövőre termőre fognak fordulni.

– A másik nagy probléma, hogy hiányzik a fiatal generáció. Egy szó mint száz, vagy összefogunk, vagy pedig eltűnik a szabolcsi alma – fogalmazott az ÉKASZ elnöke.

Mi kell az előre lépéshez?

Az eseményre elfogadta a meghívást dr. Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára is.

– Az úgynevezett tudásátadási csatornákat teljesen meg kell újítani, ahogy ösztönözni kell a gazdákat az innovációra is, hiszen ami működött 15 éve, az már nem biztos, hogy ma is hatékony, 10 év múlva pedig egészen biztosan nem lesz az. A 21. században kikerülhetetlen a digitalizáció és az információalapú gazdaság, aki nem tartja a lépést, az kihull a rostán.

– A versenyképesség erősítése a termelékenység növelésével függ össze, ezért fejleszteni, fejleszteni és fejleszteni kell. Az előrelépéshez nélkülözhetetlen a termékláncok hatékonyabb megszervezésére, valamint a klímaváltozásból és természeti káreseményekből fakadó termelési kockázatokat is le kell tudnunk csökkenteni – fogalmazott a helyettes államtitkár, majd a kormány és uniós ágazati támogatásairól is szólt néhány szót. Eszerint léteznek jövedelempótló támogatások, melyek kiszámítható bevételt, biztonsági hálót jelentenek, illetve javítják a beruházások megtérülését és megkönnyítik a hitelhez jutást. Léteznek az úgynevezett beruházási támogatások, melyek közvetlenül járulnak hozzá a versenyképesség növekedéséhez.

– A piaci támogatások rugalmas beavatkozásokkal segítenek alkalmazkodni a piaci folyamatokhoz – mondta dr. Feldman Zsolt, aki feltett egy költői kérdést is.

– Vajon tudja egy szabolcsi almatermesztő, hogy milyen almafajtákat keres a piac? A beszállítást a tész-ek végzik, de nem biztos, hogy a releváns információ körbe is ér – említette a helyettes államtitkár.

Piac mindig lesz, de...

Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke szerint Európában évről évre csökken az almafogyasztás, ezért az is egy lehetséges megoldás, hogy az alma mint feldolgozott termék kerül az áruházak polcaira.

– Hazánkban nagyjából 25 ezer hektáron termesztünk almát, ám ezen ültetvények csupán húsz százaléka versenyképes – konstatálta a száraz, s egyben szomorú tényeket Ledó Ferenc, majd hozzátette: piac mindig lesz, csak nem mindegy, hogy elő tudjuk-e állítani azon az áron, amire kereslet van. – A huszonnegyedik órában vagyunk, még öt évünk van arra, hogy felpörögjünk – zárta a FruitVeB elnöke.

KM-TG