Helyi közélet

2018.02.10. 09:07

Fiktív lakcímeken „élnek” a fantomlakosok

Szabolcs-Szatmár-Bereg - A rendőrség 21 nyomozást indított fiktív lakcímbejelentések miatt, a nyomozó hatóság összesen több mint 1400 honosított állampolgár fiktív bejelentkezését vizsgálja – tudtuk meg dr. Szilágyi László ügyészségi szóvivőtől, aki konkrét esetekről is beszélt.

Szabolcs-Szatmár-Bereg - A rendőrség 21 nyomozást indított fiktív lakcímbejelentések miatt, a nyomozó hatóság összesen több mint 1400 honosított állampolgár fiktív bejelentkezését vizsgálja – tudtuk meg dr. Szilágyi László ügyészségi szóvivőtől, aki konkrét esetekről is beszélt.

Háromszáznegyvenen élnek papíron egy falusi házban, ami nyilvánvalóan lehetetlen…

– A hazai falvak nagy többségével ellentétben a magyar–ukrán határ mellett fekvő települések lélekszáma nem csökkent, hanem ugrásszerűen növekedett az elmúlt öt évben – írtuk tavaly januárban, majd több településen is érdeklődtünk a népességrobbanás okáról.

– Amióta bevezették a kettős állampolgárságot, községünkben jelentős mértékben megugrott a lakosságszám és egyre többen vásároltak leromlott állagú lakásokat. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ezek az újonnan bejelentkezett lakosok életvitelszerűen községünkben is élnének – tudtuk meg Király Edittől. A lónyai polgármester hozzátette: az áttelepültek közül körülbelül 10–12-en (akik egyébként nyugdíjasok) élnek életvitelszerűen Lónyán.

Sokan települtek át

– Az nemigen titok, hogy a kettős állampolgárság bevezetése óta nő folyamatosan a lakosságszám, azelőtt szépen lassan fogyatkoztunk. 2011 óta sokan települtek át hozzánk Kárpátaljáról, s vették meg az üresen maradt ingatlanokat – mondta egy éve Daróczi Gábor. Barabás polgármestere beszélt arról is, hogy az áttelepültek egy része nyugdíjas, akik magyar lakcímkártyával a zsebükben a kintinél jóval magasabb nyugdíjra formálhatnak jogot.

– Nem ritka, hogy egyszerre több generáció jön át. Az idősek nálunk élik tovább az életüket, a gyermekek azonban tőlünk nyugatabbra próbálnak szerencsét – mondta akkor Daróczi Gábor, akit most is megkérdeztünk: változott-e a helyzet tavalyhoz képest.

– Szinte semmit, és a lakosságszámban sem történt kardinális változás – válaszolta a polgármester. Vannak azóta is eladó, üresen álló ingatlanok Barabáson, melyeket már jó ideje árulnak a tulajdonosaik, de nem téma Barabáson az, hogy élnek-e náluk „fantomlakosok”.

Bűncselekményt követnek el

Fiktív lakcímre bejelentkezni és „fantomlakosként” a nyilvántartásban szerepelni azonban törvénysértő.

– Az elmúlt időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több nyomozás is indult amiatt, hogy honosítással magyar állampolgárságot szerzett személyek nagy számban jelentkeztek be magyarországi ingatlanokba, azaz lakcímet létesítettek ezeken a helyeken, noha már a bejelentkezéskor sem akartak ott élni, s azóta sem tartózkodnak az ingatlanokban – tájékoztatta lapunkat dr. Szilágyi László. A megyei főügyészség sajtószóvivője hozzátette: ilyen esetben a bejelentkezéshez hozzájáruló tulajdonos és az ingatlanba bejelentkező személy is bűncselekményt követ el, hiszen a lakcímkártya valótlanul tartalmazza a polgár lakcímét.

– Ez közokirat-hamisítás bűntettének minősül, amelyért három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki – hangsúlyozta a szóvivő és megjegyezte: gyakori az ilyen ügyekben, hogy egy-egy, arra alkalmatlan épületbe több százan is bejelentkeznek, azaz lakcímet létesítenek a tulajdonos hozzájárulásával. A folyamatban lévő nyomozások közül az egyik ügyben például 340-en élnek papíron egy falusi házban, ami nyilvánvalóan lehetetlen.

– A rendőrség 21 nyomozást indított ilyen fiktív lakcímbejelentések miatt, és összesen több mint 1400 honosított állampolgár fiktív bejelentkezését vizsgálja a nyomozó hatóság – számszerűsítette az eseteket dr. Szilágyi László.

Már vádat is emeltek

Előfordult több olyan eset is, amikor a fiktív lakcímbejelentést követően a honosított állampolgárok különböző társadalombiztosítási és szociális ellátásokat igényeltek Magyarországon.

– Amennyiben az ilyen ellátás folyósításának az a feltétele, hogy az igénylő ténylegesen Magyarországon lakjon a bejelentett lakcímén, de a valóságban mégsem ezen a lakcímen, hanem külföldön él, akkor ezzel a cselekménnyel költségvetési csalást valósíthat meg – mutatott rá a „történet” egy másik oldalára a megyei főügyészség szóvivője, s kiderült: a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatóságán több mint 10 ilyen ügyben indult már nyomozás, többek között nyugdíj, családi pótlék és gyermekellátási támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt.

– A Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészség vádat is emelt tavaly az első ilyen ügyben, melynek lényege szerint a fiktív magyarországi lakcímmel rendelkező, de ténylegesen Ukrajnában élő vádlott 20 hónapon át vett igénybe családi pótlékot és gyermekgondozást segítő ellátást, összesen 814 ezer forint összegben, azaz ennyi vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek – szólt egy konkrét vádemelésről is Szilágyi László.

- KM–BM -


Életvitelszerűen itt élni!

– Magyarországon a polgároknak egy lakcíme lehet, ami azonos azzal a hellyel, ahol életvitelszerűen élnek (pl. lakás, családi ház, szociális otthon). A lakcím létesítése úgy történik, hogy az okmányirodában az adott ingatlanra be kell jelentkezni, és ekkor kiállítják a lakcímkártyát, a polgár adatai pedig bekerülnek az országos lakcímnyilvántartásba. Nyilvánvalóan a saját tulajdonában lévő lakásba a tulajdonos szabadon bejelentkezhet. Ugyanakkor a tulajdonos engedélyt adhat másoknak is arra, hogy a lakásába bejelentkezzenek, ott lakcímük legyen. Ennek csak annyi a feltétele, hogy az így bejelentkezett személyeknek életvitelszerűen az adott lakásban kell élniük – ismertette Szilágyi László.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában