Helyi közélet

2018.03.21. 11:27

Munka nyugdíj után, szabadon

Nyíregyháza - Rugalmas, védettséget és biztosítékokat kínál, s közösségteremtő erővel bír a nyugdíjas szövetkezeti forma.

Nyíregyháza - Rugalmas, védettséget és biztosítékokat kínál, s közösségteremtő erővel bír a nyugdíjas szövetkezeti forma.

Nehezen indult, de egyre biztosabb, hogy sikertörténet válhat belőle – röviden így összegezhető az elmúlt év júliusától bejegyeztethető közérdekű nyugdíjas szövetkezetek eddigi rövid története. Mára 114 ilyen szervezet alakult, ahol közel 20 ezer regisztrált nyugdíjast tartanak számon, s van már érdekvédelmi szervezetük is – a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége –, amely a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével karöltve szakmai napot rendezett kedden Nyíregyházán az érintetetteknek.

Sportosan aktív idősek

Itt nem csupán a legfontosabb szabályokról, de azokról az előnyökről – védettség, garanciák, rugalmasság, és a közösségi lét újraélésnek lehetősége – is szó esett, amelyeket a szövetkezeti forma garantál. Azé a szövetkezeti formáé, amelyet ugyan az angolok találtak ki a 19. század második felében, s amelynek a bevezetésére a demográfiai változások miatt már több európai állam is rákényszerült. A szakmai napot megtisztelte jelenlétével dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere, és dr. Szabó Tünde, sportért felelős államtitkár is, köszöntőjükben mindketten a szövetkezeti forma időskori előnyeit, a közéleti szerepvállalásra is sarkalló aktivitás visszanyerésének a jótékony hatásait hangsúlyozták.

Újra közösség tagjává válni

Czomba Csaba, a VOSZ megyei elnöke többféle beszédes számadattal is igazolni igyekezett a demográfiai változásokat. Rámutatott, hogy mintegy 200 ezer munkavállaló hiányzik a versenyszférából, évente körülbelül 40 ezer fővel adós a hazai munkaerő kínálat, s az a 400 ezres dolgozói létszám se könnyen pótolható, amely külföldre vándoroltakat takar.

Amíg ugyanis a ’70-es években évente 200 ezer gyermek született, mára ez a szám a felénél is kisebbre zsugorodott, miközben 2,7 millió magyar nyugdíjasból mindössze 70 ezren léptek vissza a munka világába, szemben a romániai vagy mondjuk a norvég példával. Pedig az idős emberek hasznos munka- és élettapasztalattal rendelkeznek, amelyet nem szabad kiaknázatlanul hagyni, ráadásul ezek az idősek szívesen dolgoznának, s nem csupán a havi 120 ezer forintos átlagnyugdíj kiegészítése a céljuk. Örömmel adják át tudásukat a fiataloknak, s az egészségre is jótékonyan hat, ha egy idős­korú újra egy közösség tagja lehet.

Számtalan előny

Dr. Réti Mária, a Szövetkezeti Kutatóintézet Nonprofit Kft. elméleti szakembere a szövetkezeti jog adta előnyökre hívta fel a figyelmet: fontos tudni, hogy a nyugdíj érintetlenül marad, a dolgozó pedig önmaga döntheti el, hogy mikor, mennyit, s milyen napi és heti ütemezésben dolgozik. Nem elhanyagolandó az sem, hogy a bért csupán 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli, s nincs másféle közteher.

– A szövetkezeti forma a munkaadóknak is kedvez, ugyanis a vállalkozóknak nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, méltányosabbá válik a társasági adó, s a munkaadó a szakképzési- és az egészségügyi hozzájárulás alól is mentesül. Ez esetben önkéntes tagságról és nem munkajogviszonyról van szó, a közreműködés mértékének arányosnak kell lennie a jövedelemmel – hangsúlyozta a kutató. Az persze a tanácskozást végére teljes bizonyosságot nyert, hogy nagy szükség van ilyen és hasonló fórumokra. Többeknek ugyanis még meg kell tanulniuk, miért muszáj egy szövetkezetnek közösségi alapot képeznie, vagy hogy mi a különbség egy tagsági és egy eseti megállapodás között. MJ

Nyugdíjas hoszteszek

Nagy Gábor, a KÖZÉSZ elnökségi tagja néhány gyakorlati tapasztalatról is beszámolt, s elmondta például, hogy ma már a multinacionális cégek is egyre kevésbé elutasítóak a nyugdíjas munkavállalókkal szemben, ott sem tartják ördögtől valónak az osztott munkaidő-beosztást, s ha kell, külön ülőmunkahelyeket létesítenek a nyugdíjasoknak. A rendezvényszervezés és a színházi munka a legkeresettebb, de ne lepődjünk meg, ha a jövőben egyre több nyugdíjas hosztesszel találkozunk.

Kiderült, hogy az első jó gyakorlatok éppen a szabolcsi megyeszékhelyen, Nyíregyházán születtek, s a nyugdíjas-foglalkoztatás „első fecskéi” is innen, ebből a térségből „kaptak szárnyra”.

KM

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában