Érzékenyítés, tolerancia, elfogadás

Mátészalka - Szponzori segítséggel folytatódhat a Down Egyesület programja a szatmári városban.

– Mindenki emelje fel a kezét, azt amivel ír! Majd fogja meg az előtte lévő üres papírt, vegye át a tollat a másik kezébe, és írja le vagy rajzolja le: „én, te, ő” – hangzott el az érzékenyítő feladat utasítása a sajtótájékoztatón. Pázmány Viktória, a nyíregyházi Csodavár intézményvezetője ezzel a feladattal mutatta be, milyen is az, amikor valamilyen akadály gördül elénk. Milyen is az, amikor egy másik szerepbe kerülök, én vagyok más, vagy kilógok a sorból. A tapasztalat sokat segít abban, hogy átértékeljük másokról, például a fogyatékkal élőkről alkotott véleményünket. Tanulság továbbá, hogy közösen, egymás segítésével sokkal egyszerűbb a megoldás.

Kezdeményezés, összefogás

Mátészalkán és térségében a gyermekek korai fejlesztésének elősegítése érdekében az elmúlt három évben az Első Szatmári Almafeldolgozó és Kereskedelmi Kft. kiemelten támogatta a Rejtett Kincsek Down Egyesületet. A cég jóvoltából a térségben tanácsadó pontot alakított ki a civil szervezet, ahol a nyíregyházi Csodavár munkatársai megvizsgálták és szükség esetén a megfelelő szakemberekhez irányították a korai fejlesztésre szoruló gyerekeket.

– Ahol azt nézik: mit lehet kihozni a gyerekből, miben tehetséges, és milyen képességeire lehet építkezni. Ez a Csodavár! Az idén 20 éves Down Egyesület segítő kezet nyújt a Down-szindrómás, fogyatékkal élő, valamint az autista gyermekeknek – így aposztrofálták az egyesület fő tevékenységét a tájékoztatón.

Segítség a családnak

A nyíregyházi kezdeményezésből országos és nemzetközi hálózattá bővülő szervezet két évtizedes múltja mögött komoly munka húzódik meg, pedagógia szemléletük mintaként szolgál az inkluzív (befogadó) nevelésben – emelték ki a szervezet érdemeit.

– Nem várják, hogy a sült galamb a szájukba repüljön, maguk kövezték ki útjukat, építették és bővítették szakembergárdájukat az ország különböző pontjain, s mára a határon túl is – mondta Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke, s hozzátette: a korai fejlesztésre szoruló gyerekek speciális ellátásában Kisari Károlyék megelőzték az állami és önkormányzati ellátórendszert – hangzottak el a dicsérő szavak azon a sajtótájékoztatón, ahol bejelentették: folytatódhatnak az egyesület társadalmi szemléletformáló programjai Mátészalkán és térségében.

Három évvel ezelőtt kopogtattak be a mátészalkai önkormányzat ajtaján azzal a szándékkal, hogy segítenének a térségben élő, fejlesztésre szoruló gyerekek speciális vizsgálatában, felmérésében; az együttműködés hamarosan támogatóra is talált, az Első Szatmári Almafeldolgozó és Kereskedelmi Kft. a cél mellé állt. – Kétgyermekes apuka vagyok tudom, hogy jó ügy mellé állok – mondta Kovács Károly, a cég ügyvezetője, aki szerint: a fogyatékkal élők társadalmi elfogadását az óvodákban, iskolákban kell elkezdeni, s akkor kevesebb lesz a probléma, elfogadóbbak lesznek a munkahelyi közösségekben, nagyobb lesz a fogyatékkal élőkkel szembeni empátia.

Szűrés, tanácsadás

Száz gyermek képességeit szűrték a mátészalkai tanácsadó központban, közülük hatvannál találtak valamilyen képességelmaradást, nekik szükségük volt valamilyen kompenzáló vagy speciális fejlesztésre. A szakemberek számára 27 workshopot szerveztek, a műhelymunka lehetőséget nyújtott az eszmecserére. És nem kevés, összesen negyvenkét alkalommal tematikus készségfejlesztő foglalkozásokat tartottak, amely hasznos tudással szolgált a családok számára is. A mérlegből nem hagyható ki, hogy programjaikkal kiálltak a nyilvánosság elé is, és egy Országos Gyerekház Találkozón mutatták be eredményeiket.

– Megkésett mozgás-, vagy beszédfejlődést tártunk fel a legtöbb esetben. Nem egy, nem kettő gyerek jutott el a a speciális ellátásig, ez volt a célunk – mondta a Csodavár vezetője, – mert ők az életkoruknak megfelelően fejlődhettek, behozhatták a hátrányt. A gyógypedagógusok elmondása szerint: hazánkban a statisztikák azt mutatják, hogy legalább ötször annyi gyereknek lenne szüksége valamilyen fejlesztésre, mint ahányan megkapják, sok szülő „takargatja”, holott a nulla – három éves kor közötti időszakban lehet nagyot előrelépni.

Befogadó társadalom

Társadalmi szemléletváltást szeretnének, és a jövőben azon dolgozik majd az egyesület, hogyan lehetne a teljes köznevelési rendszerben és munkahelyi közösségekben elérni az emberek nyitottságát, elfogadását; azt, hogy tudják kezelni a fogyatékkal élő embereket. A következő térségi program ebben mutat utat, ehhez találtak anyagi támogatót a szatmári városban.

– Öt éves korban már felismerik a különbséget, s a gyermek felteszi kérdéseit: miért néz úgy ki, miért viselkedik így?

Nos, nem mindegy, hogy milyen választ kapnak a szülőktől, a pedagógusoktól, azért, hogy ne tápláljanak előítéletet, s ne tegyenek negatív megjegyzéseket. A másik ember „különbözőségét” észre lehet venni úgy is, hogy az a másiknak ne fájjon – hangoztatták az egyesület munkatársai.

Helyben kaptak választ

A KSH adatok szerint a térségben élő rászoruló gyermekek 10 %-a sem jutott megfelelő ellátáshoz 0-5 éves életkori szakaszban. A korai fejlesztésbe bekerülők átlag életkora három év felett volt. A program célja az volt, hogy ezeken az adatokon javítani tudjanak; az átfogó programban a Down Egyesület által már jól alkalmazott módszerekkel olyan szakmai együttműködések alakuljanak ki az egészségügyi, szociális és oktatási szektor között, amely segítségével a lehető legkorábbi időszakban felfedezhessék az eltérő fejlődésű gyermekeket, és megnyugtató megoldásokat adjanak az érintett családok részére.

KO