Bőséges csapadékot, és sokkal jobb közutakat a megyének

Nyíregyháza - A megyei közgyűlés – nyílt ülésen tárgyalt – 14 napirendjéből főleg kettő vitte a prímet.

A külső szemlélő számára se fulladhat soha unalomba az olyan megyei közgyűlés, amelyiken a vízgazdálkodásról és az árvízvédelemről, valamint a közutak állapotáról esik szó a napirend részeként. Ezeket a témákat, és a hozzájuk kapcsolódó beszámolókat ugyanis minden alkalommal élénk érdeklődés kíséri. Éppen ilyen tanácskozásnak lehettünk résztvevői a kedden megtartott májusi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlésen is, ami gyakorlatilag meghatározta az ülés arculatát.

Ünnepi pillanatok

Ám mielőtt még a megyeatyák idáig jutottak volna a napirendben, dr. Helmeczy László – az el nem évülő érintettsége okán – nem mulasztotta el emlékeztetni az egybegyűlteket, hogy 70 éves évfordulójához érkeztünk az éppen csak kiépülőben lévő kommunista diktatúra egyik – ha nem is a legelső, s nem is az utolsó – koncepciós ügyének, az 1948-as Pócspetri-incidensnek. Az 1988-as perújítás kulcsszereplője azt is közzétette, hogy a jubileumi alkalomból a község június 2-án megemlékezést tart, ahová 15 órától várják az emlékezőket, és Ember Judit tényfeltáró dokumentumfilmjét is levetítik. Seszták Oszkár, a közgyűlés elnöke az elhangzottakat azzal az egészen friss információval egészítette ki, hogy a magyar kormány a másfél ezernél alig több lakosú települést ez év tavaszán nemzeti emlékhellyé nyilvánította.

Mindezek után néhány ünnepélyes mozzanatra is sort kerített a közgyűlés, ugyanis itt és most adták át azokat a kitüntető díjakat, amelyeknek a várományosai nem tudtak megjelenni a legutóbbi megyenapi ünnepségen.

Szomjas a szatmár-beregi föld

A térség kultúrájának gyarapításáért Kölcsey Ferenc-díjat vehetett át Kajibás Éva Katalin amatőr festő és grafikus, akit korábban sokan a Suliexpo létrehozójaként, és a Mosolyrend magyar lovagjaként ismerhettek. A közgyűlés Korányi Frigyesdíjat adományozott dr. Pap Károly főorvosnak, a Jósa András Oktatókórház Szülészet–Nőgyógyászati Osztály osztályvezetőjének; a megye gazdasági életének a fellendítéséért pedig Támba Miklós, a Napkori Erdőgazdák Zrt. vezérigazgatója vehette át a közgyűlés ezüst emlékérmét Seszták Oszkár elnöktől.

Nem sokkal ezután hallhattak tájékoztatót a képviselők a megye ár- és belvízvédelmi helyzetéről, a vízügyi ágazat felkészültségéről, és a védművek fejlesztésének aktuális állapotairól a Tiszántúli és a Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóságok vezetőitől.

Bodnár Gáspárnak, a FETIVIZIG igazgatójának a szóbeli kiegészítésénél elsősorban arra kaphattuk fel a fejünket, hogy a térség jelentős vízhiánnyal küzd. Hiába hullott le a sok eső az elmúlt hetekben, a nem túl rózsás hidrometeorológiai helyzeten az se sokat javított.

Az 1500 közmunkást foglalkoztató cég vezetője természetesen a pozitívumokról is beszámolt: szót ejtett az indokolt esetben letelepítendő mobil gátakról, a magyar–ukrán összefogással működtetett, és 172 állomásos térjelző rendszerről, illetve mindazokról az erőfeszítésekről, amelyeket a vízpótlás és vízvisszatartás érdekében tesznek. Elmondta, hogy soha nem látott fejlesztések kezdődtek, a beregi telepeken és a Tisza Túr-közi tározóinál például új szivattyútelepeket hoznak létre. Vízmegtartó fenékküszöböket helyeznek el a Krasznán Nagyecsednél, de a Szamoson és a Tiszán is, és hovatovább a megyei öntözésfejlesztési program is elkészült. Az utóbbi megvalósítására súlyos tízmilliárdokra lesz szükség – merthogy még csak a tervezésnél tartanak – ám az üzemeltetési költségeket is elő kell majd teremteni valahonnan.

Ma már a gátakat is őrizni kell, mert sajnos gyakori a rongálás, s ehhez mostantól a legmodernebb technikát is bevetik. Ez utóbbi bejelentés Adorján Béla jobbikos képviselőnek arra a kérdésére is válasz volt, hogy mi indokolja a beregi árapasztó tározónál a 24 órás felügyeletet. Egyébként pedig ki annak örült (Filep Sándor és Adorján Béla például), hogy végre víz van a Csaronda medrében, és még a turisztikai szezon beállta előtt kiszélesítik és kikotorják a Krasznát, míg dr. Helmeczy László a tivadari hidat féltette egy komolyabb árvíztől.

Rájuk férne a felújítás

De talán még a vízügyi helyzetnél is élénkebb érdeklődés kísérte a megye országos közúthálózatának az állapotáról és a közútfejlesztési projektekről szóló beszámolót. Ki vehetné rossz néven, hogy a képviselők közül többeket – gyakran mint polgármestereket – elsősorban a saját településük közúthálózatának a sorsa és jövője izgatott. Merthogy csapnivaló az út minősége Kisar és Fehérgyarmat, Zajta és a rozsályi útkereszteződés, Ömböly és Nyírbéltek között; Újfehértót a Hajdúsággal összekötő utak sem sima díszmenetre valók, a belterületi utak némelyikéről már nem is beszélve.

Kérdésként merült fel az is, hol lesz az M3-as Tiszán átívelő autópályahídja, s ki üzemelteti majd a külterületi kerékpárutakat, illetve mikor tehermentesíti végre az autópálya Vásárosnaményt.

Ifj. Veczán László, a Magyar Közút Zrt. megyei igazgatóságának osztályvezetője, és Bogdán Béla, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. munkatársa a főnökeik helyett is jól állták a sarat, s ha minden kérdésre nem is tudtak válaszolni, azzal vigasztalták a hallgatóságukat, hogy megyénk útjainak egyharmada legalább jó minősítést kapott, s így is kétszerte jobbak a megye útjai az országos átlagnál. De persze azt sem mulasztották el megemlíteni, hogy 6 milliárdos TOP-os forrásból 69 kilométernyi út újulhat meg; Nyírbátor is csatlakozni tud az M3-as autópályához egy összekötő útszakasz rekonstrukciójával, és hazai forrásból a megyében 33 útszakaszon számíthatunk felújítási munkálatokra.

MJ