„Ha kell, saját életüket képesek feláldozni másokért“

Nyíregyháza - Nyíregyházán több helyszínen is megemlékeztek az I. és a II. világháború áldozatairól.

Május utolsó vasárnapját 1925 óta szentelik a magyar hősök emlékének.

Koszorúk sorakoztak a hősök temetőjében vasárnap, a tiszteletadás és emlékezés jelképei azokra a katonákra emlékeztettek, akik életüket áldozták fel hazájukért. A csendes és tiszteletteljes ünnepségen az 5. Bocskai István Lövészdandár katonái szalutáltak, nemzeti imánk után ünnepi beszédek hangzottak el.

– Szerető család, hűség, béke és biztonság: alapvető emberi vágyak és értékek, amiért küzd az ember. A 20. századot háborúk sora kísérte végig, s ma is vannak olyan országok, ahol csak vágyálom marad a béke és a biztonság – kezdte beszédét dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere az első és a második világháború hősi halált halt katonáinak emléknapján.

Értelmetlen háborúk

– A hatalmi pozíciókért és területszerzés miatt 15 millióan vesztek oda az első világháborúban, sok millió családnak okozott szenvedést, a négy évig húzódó háborút lezáró béke „igazságtalanságai” pedig mindenki előtt ismertek – fogalmazott a polgármester, s hozzátette: – A szépen gyarapodó Nyíregyháza fejlődése is ekkor torpant meg, az itt élők saját bőrükön érezték a háború következményeit.

A háborús sebesülteket a Derkovits utca mellett felállított kórházi barakkban ápolták 1915-ben, ahol időnként három ezernél is több katonát láttak el egyszerre.

Soha nem tértek vissza

– Az ember születése és halála a két legnagyobb mérföldkő életében, mindkettő a szülőföldhöz, az anyaföldhöz köt bennünket. Azok a katonák akik itt fekszenek sírjaikban, nekik nem adatott meg, hogy hazatérjenek. A családok hiába várták vissza a bajor, bosnyák, cseh, horvát, lengyel, magyar, német, montenegrói, olasz, orosz, osztrák, román, szerb, szlovák, szlovén és ukrán katonákat. Tizennégy nemzet, kilenc vallási felekezethez tartozó hőse előtt hajtunk ma fejet, akik hazájukért adták életüket – hangzott el a polgármester ünnepi megemlékezésében.

–„Életükben ádáz ellenfelek, halálukban egyformák, megbékéltek, és a lelkükkel együtt a gyűlölet is elszállt…” – Jókai Mórt idézte az 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka, Ruszin Romulusz; az idézet hűen tükrözte, hogy a hősi temetőben nyugvók sorsa végül egybeforrt. – Itt nekünk ma elsősorban a katonákról kell megemlékezni, az önként vállalt, önfeláldozó hivatásunkról – emelete ki a dandártábornok, és hozzáfűzte: sajnos bizonyos ideológiák évtizedekig tiltották, hogy beszéljünk a hősi áldozatokról, emlékezzünk azokra, akik a legdrágábbat, az életüket adták másokért és a hazáért. Ezen van a hangsúly, mert a mai napig önként vállaljuk, hogy ha kell, életünk árán is megvédjük a hazát – beszélt elismeréssel az elhivatott katonákról Ruszin Romulusz.

Hétköznapi hősök

A hősi temető is példázza a katonai hivatás komolyságát – hangoztatta a dandártábornok, s kitért arra is, hogy bár kevésbé él a köztudatban, de a 21. században, Irakban vagy Afganisztánban is vannak hőssé vált katonák, akik tűzharcban bizonyították különleges képességeiket, és álltak ki egy közös, békés ügyért.

– Ők a mindennapok hősei: ott vannak katasztrófáknál, közlekedési baleseteknél, tüzeseteknél, mert küldetésük, hogy önökért dolgozzanak – zárta gondolatait a parancsnok.

Az ünnepi beszédeket követően Nyíregyháza városvezetése, megyei és városi intézmények vezetői, politikai pártok képviselői, egyházak képviselői koszorúzták meg a háborúkban elesetteknek emelt emlékművet, a nyíregyházi hősök temetőjében. KO