Ablakban ragadt táblák - El lehet adni egyáltalán egy házat a szabolcsi vidéken?

Szabolcs-Szatmár-Bereg - Egyre nehezebb vidéki ház árából nagyvárosit venni, különösen akkor, ha az a ház távolabb esik a nagyobb településektől, megyeszékhelytől. Gyakran hosszú éveken át is ott lehet kitéve az „eladó” tábla az ablakban, anélkül, hogy bárki érdeklődne az ingatlan iránt.

A legrosszabb helyzetből a régi építésű, vegyes falazatú palatetős házak indulnak, az ilyenekre még hitelt se nagyon adnak a bankok, de nincsenek könnyű helyzetben azok az ingatlantulajdonosok sem, akik valahol a határszélen, esetleg zsákfalvakban próbálnak megválni a legnagyobb vagyontárgyuktól. Ennek ellenére akadnak olyan ingatlan-értékesítők, akik türelemre és kitartásra bátorítják a tulajdonost. Ki tudja, hátha arra jár majd valaki, aki elvonulni szeretne, csöndre, vidéki életformára vágyik, s már van is elképzelése arról, hogy mit tudna kihozni egy régebbi falusi lakásból. Ezekre ugyanis az esetek többségében valóban költeni kell, sokszor annyit, amennyi soha nem állt a régi tulajdonos rendelkezésére.

Miközben minden hír arról szól, hogy soha nem látott fordulatszámon pörögnek az ingatlan adásvételek, a használtlakás-piacon jóval komplikáltabb a helyzet.

Az ingatlancserékről szóló statisztikát az utóbbi években mindinkább a városi, illetve nagyvárosi tranzakciók tolják felfelé. Ezzel szemben a vidéki, elöregedő településeken sokkal nehezebb eladni a családi házakat, az aprófalvakban pedig csak töredékáron lehetséges. S mivel a jelenség megyénket is érinti, az ingatlanközvetítő hálózatoknál jártunk utána a témának.

A hely mindent meghatároz

– Az eladó ingatlan legfontosabb paramétere a hely, amely meghatározza, hogy mennyi idő alatt, és mennyiért lehet túladni rajta. Akkor is, ha van a városban vagy a faluban munkalehetőség, kiépített az infrastruktúra, még mindig lehetnek további buktatók – mondta el Sereginé Jánvári Enikő, nyíregyházi ingatlanértékesítő. – A telek nagysága, gondozottsága, a ház utcafronti elhelyezkedése mind-mind befolyásolja a vevő döntését. A régi építésű, vegyes falazatú, palatetős házak jellemzően rossz alkupozícióból indulnak, némelyiket hitelezési szempontból is hátra sorolják a pénzintézetek. A bankok többsége beszámítja a hitelhez szükséges önerőbe a CSOK-ot, amelyből egy kisebb érték, 3-4 milliós falusi ház megvásárolható. Kótajban, Kemecsén, Nyírbogdányban, Bujon adtunk el 80-90 négyzetméteres családi házakat, a nagyvárosi árak töredékét adták értük, ennyit érnek általában vidéken.

Sok esetben bele kell mennie az alkuba a tulajdonosnak különben rajta marad a lakás – mondta a szakember, s hozzátette: idő kérdése, de mindent el lehet adni.

Elmaradnak a felújítások

Amíg a megyeszékhely vonzáskörzetében az átlagos állapotú, összkomfortos, közművesített lakások előbb-utóbb gazdára találnak, addig megyénk határhoz közeli településein, illetve csücskeiben az évek óta üresen álló házak ablakaiban, akár 4 évig is ki vannak téve az eladó táblák.

– Ahová bemegy az értékbecslő, megnyitja a csapot, és van meleg víz, működőképes a fűtési rendszer, korszerűek a nyílászárók, minimum két hónap és a ház bekerülhet a kereskedelmi vérkeringésbe, és esélyesebben eladható, mintha a tulajdonos maga árulja – tudtuk meg Czeglédi Csabától. A kisvárdai ingatlanos elmondta: vidéken kis pénzű emberek élnek, a kis értékű lakásokra nem szeretnek költeni, mert úgy vélik, hogy a ráfordítás költségei nem térülnek meg az eladási árban. Ez probléma, hiszen emiatt méginkább elértéktelenednek, az üresen álló lakások állaga rohamosan romlik.

Egyébként többfajta vevő létezik: van, aki azt nézi, hogy mit tud kihozni például egy régi típusú parasztházból – tudtuk meg a szakemberektől.

Kirepülnek a gyerekek

– Záhony, Kisvárda és Fehérgyarmat környékén az 1970-80-as években épült családi házak energetikai szempontból is korszerűsítésre szorulnának, emiatt hónapokat áll az eladás. A megye kisebb településein divat volt a többgenerációs építkezés, a szülők úgy gondolták, kell a hely a gyerekeknek, az unokáknak, s végül kirepültek a gyerekek, s ott maradtak rájuk a nagy alapterületű: 200-250 négyzetméteres, drága fenntartású házak.

Ha a tulajdonos kitartja az árat, ragaszkodik a sokszor „saját kézzel” felépített otthonához, igen nehéz lesz ideális vevőt találni számára. Ebben az esetben szükség van kompromisszumra – hangsúlyozta Czeglédi Csaba.

Az urbanizáció megállíthatatlan, s úgy látszik ebből a piac mindenhol profitál, hiszen a budapesti és a megyeszékhelyek lakásárai között is óriási lett a szakadék.

Vidékről városba költözni

– Vidéki ház árából városi lakást vásárolni lehetetlen! Édesanyámat, amikor betöltötte a hetvenkettőt, egészségi állapota miatt beköltöztettük Nyíregyházára. Mivel testvéremnél nem szerette a társasházi életet, családi házban élünk, magunkhoz vettük – mesélte Papp Éva. – Kisvárdához közeli falusi házunkban két évig volt kifüggesztve az eladó tábla, mígnem a szomszéd vállalkozásnak a telek tetszett meg, amit házzal együtt áron alul adtunk oda.

- Kanalas Ottilia -