Élményekkel tértek haza a nagydobronyi utazásról

Fehérgyarmat, Nagydobrony - Egészségügyi gyermek­otthonba látogattak a fehérgyarmati diákok.

Iskolánk, a Fehérgyarmati Bárdos Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola a Határtalanul program keretében a napokban a Nagydobronyi Református Irgalmas Samaritánus Egészségügyi Gyermekotthonba látogatott, kirándulásunkat a vidékünkről származó dr. Kovács Barnabás barcelonai főkonzul, valamint alapítványok és református szervezetek támogatták.

Trianonra emlékeztek

Utazásunk során többször is melegség járta át szívünket, néha elérzékenyültünk. A gyermekotthonban Katko László igazgató és a tiszteletes asszony fogadott minket. Megtudtuk, hogy a holland támogatással épült intézményben közel 50 elhagyott leány nevelkedik 2 éves kortól egészen 18 éves korig. Közülük többen egész életükben támogatásra szorulnak. Senkit sem tesznek ki az utcára, annak ellenére, hogy az ukrán állam nem támogatja őket. Önellátó gazdálkodással, az abból származó bevételből és egyéb támogatásokból tartják fenn magukat. Itt mindenki dolgozik, a lustaság ismeretlen fogalom. A fóliasátrakban zöldségféléket termesztenek, a gyümölcsöskert terményeit feldolgozzák. Méhészkednek, kenyeret sütnek, sajtot, étolajat készítenek.

Első napunkon megismerkedtünk Margó nénivel, aki történelem szakos tanárként mint idegenvezető kísért minket. Megnéztük a nagydobronyi református templomot, óvodát és az újjáépülő iskolát. Este kis csoportunk előadta azt a műsort, amelyben Trianonra emlékeztünk. Megható volt, ahogy vendéglátóink hallgattak minket, majd ők is elénekeltek nekünk néhány egyházi dalt. Ezután beszélgettünk, ismerkedtünk, jó volt nézni az önfeledten játszó gyerekeket. Másnap a munkácsi várban megnéztük a Munkácsy-kiállítást, illetve a vár börtönében 7 évig raboskodó Kazinczy tiszteletére rendezett emlékkiállítást. Megtudtuk, hogy Petőfi Sándor is járt itt, és egy versében utalt az embertelen börtönkörülményekre. Továbbutaztunk a „hadak útján” a Vereckei hágóhoz, az emlékműnél elénekeltük a Himnuszt. A Kárpátok hegyeit nézve képzeletünkben megjelent Árpád és a hét vezér törzseinek vonulása az ekhós szekereket húzó szürkemarhákkal. Hazafelé bementünk Szojva településen a parkba, ahol a Gulágra elhurcolt 9 ezer áldozat emlékfala található.

Vissza a múltba

Az utolsó napunkat Ungváron töltöttük. A vár tövében található skanzen visszarepített minket a múltba. Az élethűen berendezett, több száz éves farönk lakóházak, használati tárgyak, fatemplomok, haranglábak elvarázsoltak bennünket, majd a 280 méter magasan álló Nyevicke várrom következett. Az Ung folyót átszelő hídon vidám csoportképeket készítettünk. A program zárásaként az igazgató elbúcsúzott tőlünk, megható szavakkal beszélt az itt élő „nagycsaládjáról” és a gyermekotthont összetartó szeretetről. Csak néhány napot töltöttünk el Kárpátalján de sokkal többnek éreztük. Mindenkire nagy hatást gyakorolt a gyönyörű vidék és az ellentmondó életkörülmények látványa. Ebben a környezetben a gyermekotthon olyan, mint egy kis sziget, egy csodaország. Élményekkel gazdagon, feltöltődve, de gondolatainkba mélyedve zötykölődtünk haza – tájékoztatta lapunkat Hornyák Veronika.

KM