Jó esély a hosszabb életre

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Egészséges életmóddal növelhető a várható élettartam.

A Facebookon kering egy hatást keltő adatsor, ami az 1955-ben születettek születéskori várható élettartamát idézi (férfiak 64,8, nők 68,7 év) és ezt összehozza ezen évjárat 2019-ben esedékes 64 éves nyugdíjkorhatárával. Ez az összehasonlítás azt sugallja, hogy mire a férfiak elérik a nyugdíjkorhatárt, már meg is halnak. Ha ezt összevetjük azzal, hogy az elmúlt két esztendőben évente 100 ezer új nyugdíjast regisztráltunk (és ebben 2019-ben sem lesz változás), többet, mint ahányan évente mostanában születnek, érezzük, hogy valami hibázik.

Befolyásoló tényezők

A születéskor várható élettartam az a kor, amelyet az adott évben születettek átlagosan megélhetnek (feltéve, hogy minden, a halálozási viszonyokat befolyásoló körülmény változatlan marad) az akkori halálozási viszonyok mellett. Az életkilátások azonban ezen értékektől sokkal jobbak, mert változik az orvostudomány, az életmód, a környezet és a gazdasági, társadalmi, szociális háttér.

A most születettek elméletileg 76 évre (férfiak 73, nők 79) számíthatnának, ha minden változatlan maradna, de borítékolható, hogy a jövőbeni élettartamot növelő változások miatt (például új gyógyszerek, digitalizáció, robotika, mesterséges intelligencia elterjedése stb.) ettől jóval többet fognak élni.

A II. világháború utáni időszak 61 évet kitevő várható élettartama mára 15 évet emelkedett, ami még nagyobb lehetett volna, ha nem áll be törés a fejlődésben. Két évtized alatt 8 évnyi növekedéssel az „új gazdasági mechanizmus” bevezetésekor már 69 évnél jártunk, amikor a munkacentrikus életmód, a mérték nélküli étkezés, a dohányzás és az alkoholfogyasztás tömeges elterjedése miatt 25 éven át nem volt élettartam-javulás, csak 1993 után emelkedett újra, ami ma 7 évvel több, mint negyedszázada volt. Ennek okát az orvostudomány fejlődésében és az egészségtudatos magatartás elterjedésében találták meg.

Javuló életkilátások

Tíz évente 2,5–3 évvel javulnak az életkilátásaink. Az unióban azonban csak Romániában, Bulgáriában, Lettországban és Litvániában élnek kevesebbet (75 év), mint hazánkban. A remélt évek számát sok tényező befolyásolja, például a gazdasági fejlettség is. Egy új kutatás szerint bizonyos szint felett már nem a GDP nagysága, hanem annak társadalmon belüli elosztásától és egyenlőtlenségeitől függ egy ország egészségi állapota és halandósága. A lecsúszástól való félelem, a relatív helyzet romlása kikezdheti az egészséget. Az unióban Spanyolországban és Olaszországban (83–84 év) élnek legtovább az emberek, ahol a társadalmi különbségek nem kiemelkedőek, másrészt a mediterrán étkezést és a vörösborfogyasztást preferálják. Ehhez képest a magyarok nemcsak 7–8 évvel hamarabb halnak meg, de rövidebb életükből 5–6 évvel többet töltenek betegségben.

Több kutató szerint a GDP növelésének erőltetése helyett a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése kulcskérdés. A minimálbérek emelése, a bérfelzárkóztatás, az alacsony nyugdíjjal rendelkezők támogatása, a szociális háló erősítése segítheti ennek a célnak az elérését. Népegészségügyi programokkal javítani kell az alacsony iskolázottságúak halandóságát. Az érettségizett férfiak várható élettartama 76, a nem érettségizetteké 66 év, a budai orvosnők 20 évvel többre számíthatnak, mint az Északkelet-Magyarországon élő roma férfiak.

Az egészségtudatos magatartás általánossá tétele az élettartam-növekedés egyik fontos tényezője.

- Prof. Hajnal Béla -

Saját felelősségünk az egészségünk

A dohányzás káros hatásai közismertek, amit sokan a naponta elszívott cigaretták számának korlátozásával kívánnak mérsékelni. Egy május végén megjelent kínai kutatás szerint (15 éven át 220 ezer 40 év feletti férfit vizsgáltak) a dohányzás jobban sújtja azokat (rosszabb a halandóságuk), akik naponta csak 1-19 szál cigarettát szívnak, mint a 20-at vagy többet elfüstölők. Ezen belül pedig az 1-9 szálat dohányzók veszélyeztetettebb helyzetben vannak, mint a 10-19 szálat elszívók.

Egyelőre magyarázat nincs, következtetés viszont lehet. Ne gondolják, ha 20 helyett csak 10 vagy 5 szál cigarettát szívnak naponta, akkor már megvédték egészségüket, mert e kutatás szerint még veszélyeztetettebb helyzetbe hozzák magukat. A nagy dohányosok sem dőlhetnek hátra, mert a statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy 100 tüdőrákos közül 88 a daganat kialakulása előtt hosszú időn át dohányzott.