István király és az új kenyér ünnepe

Nyíregyháza - Szent István király napja, a keresztény államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja.

Augusztus 20-a államalapításunk ünnepe. A nemzeti ünnep több vallási és világi eseménynek állít emléket; István királyról, az állam­alapító szentté avatásáról, és az új kenyérről szól. Mint minden ünnepet, államalapításunkat – a szent királyra emlékezést – történelmünk évszázadain át sokféleképpen ünnepelte, és élte meg a magyar nép.

Augusztus 20-a nemzeti ünnepi jellegét 1945 után elveszítette, de egyházi ünnepként 1947-ig nyilvánosan megtartották." Holmár Zoltán

Felajánlotta az országot

– István király uralkodása idején még Nagyboldogasszony napját, vagyis augusztus 15-ét avatta ünneppé, s élete végén a betegeskedő uralkodó ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg – kezdte az ünnep eredetével Holmár Zoltán, történész.

– Az ünnep dátumát 1083-ban I. (Szent) László király tette át augusztus 20-ára, mert VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon avatták szentté István királyt. I. Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20. egyházi ünnepként élt tovább, Szent István kultusza Európa-szerte elterjedt, s Buda várának a töröktől visszafoglalása évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezett meg az ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.

– XIV. Benedek pápa 1771-ben csökkentette az egyházi ünnepek számát, a Szent István-nap is kimaradt az ünnepek sorából, majd Mária Terézia ismét elrendelte, sőt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvetette, 1771-ben hozatta Bécsbe, majd később Budára István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet onnantól kezdve körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.

– Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az augusztus 20-ai nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam jelképe volt, így először csak 1860-ban lehetett ismét megünnepelni ezt a napot, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált – jegyezte meg a történész.

A kiegyezéstől napjainkig

– Az 1867-es kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek címeres zászlókkal fellobogózását augusztus 20-án.

– A két világháború között az ünneplés kiegészült a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus 20-a nemzeti ünnepi jellegét 1945 után elveszítette, de egyházi ünnepként még 1947-ig nyilvánosan megtartották.

– A szocialista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, viszont teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, ezért inkább tartalmilag változtatott rajta. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új szocialista államalapítást, 1949. augusztus 20-ára időzítették. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben pedig az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.

– A rendszerváltozással ­felelevenedtek a régi tradíciók, és 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Az Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé – foglalta össze Holmár Zoltán.

- KM -

[related-post post_id="3955779"]