Hasznosítani kell a vízkészleteket

Vásárosnamény - Egy olyan rendszer jött létre, amit az itt élők hosszú évtizedeken keresztül fognak tudni használni.

A projekt a Felső–Tisza vidékén rendkívül időszerű, hiszen a víz megtartásáról, pótlásáról, szétosztásáról, tehát az ok- és célszerű hasznosításáról szól. A térségben egyre melegedő és csapadékszegény időjárás hatására a talajvízszintek folyamatosan az átlag alatt vannak. A vízelvezető rendszerek, csatornák mintegy 70–80 százaléka kiszáradt, a belvíztározók közül kettő üresen áll, és vannak, amelyek vízhiánnyal küzdenek – mondta a Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a beregi árvízcsökkentő tározó területén című projekt zárórendezvényén Bodnár Gáspár.

A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG) igazgatója hozzátette: az ilyen típusú fejlesztésekre, beruházásokra azért van nagy szükség, mert nem megengedhető az, hogy a víz hasznosítatlanul átfolyjon e tájon. A véleménye szerint most egy olyan rendszer jött létre, amit az itt élők hosszú évtizedeken keresztül fognak tudni használni, és a működtetésével a jövőben a természeti értékeket is meg tudják óvni.

Aszály és árvizek

A térség országgyűlési képviselője, dr. Tilki Attila köszöntőjében hangsúlyozta, a vízzel kapcsolatban három probléma is jelentkezhet errefelé, a kis, a nagy és a szennyezett víz drámája, s ezen a területen már mind a három többször is előfordult.

– Egyféle folyamatos harc folyik itt a Tiszával, s jól látható, hogy a folyó visszaköveteli azt az életteret, amit elvettünk tőle. Át kell gondolni, hogy a sok vízzel mit fogunk kezdeni, nem szabad elengedni – mondta.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója elmondta, hogy a projekt uniós és hazai forrásból, 1,2 milliárd forintból valósult meg. Egyrészt a Beregi árapasztó tározó, másrészt a hozzá szervesen kapcsolódó Lónyai-fióktározó területén, és ezen túl mozaikosan kiterjed az öblözet teljes területére. Véleménye szerint ez a térség jó értelemben véve a vízügyi szolgálat állatorvosi lova, hiszen volt itt rekord árvíz, belvíz, vízminőségi terhelés, szárazság, mert ez az egyik legaszályosabb térségünk is.

Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke kitért arra, nagyon fontos ez a projekt – mely 20 települést és mintegy 22 ezer lakost érint – az itt élők életében. Olyan programok sorozata valósul meg, amelyek egymásra épülnek. Ezzel a lehetőséggel pedig élni kell, kormányozni, használni kell a vizet, s megtalálni mindenhol a legmegfelelőbb gazdálkodási formát a helyben élőknek.

Jelentős fejlesztések

– Az 579 négyzetkilométer nagyságú Beregi öblözet közel kétharmada Magyarországon, egyharmada Ukrajnában található. Az ember alkalmazkodott itt a víz nyújtotta lehetőségekhez, a XVI. és XVII. században még védelmet és élelmet nyújtottak az elmocsarasodott területek – mondta előadásában Ónodi János, a FETIVIZIG Felsőszabolcsi Szakaszmérnökségének vezetője. Felidézte: háborús veszélyek elmúltával megnőtt a lakosság száma, és a szükséges többlet élelmiszer előállításához felmerült az igény a termőterületek növelésére. A cél a vízjárta, vagy az állandóan vízzel borított területek lecsapolása volt. A XIX. században megindultak a folyószabályozási munkák, majd a belvizek elvezetésére csatornahálózat épült. A határon átnyúló Beregi belvízrendszer ukrán és magyar oldalán is jelentős fejlesztések történtek az árvízi készültség növelésére az elmúlt években.

Felújítások és építések

Csizmazia Tamás, a FETI­VIZIG vízrendezési és öntözési szakágazat helyettes vezetője előadásában ismertette a fejlesztés eredményeit is. A fő cél az ideális vízkormányzás megteremtése, a vízpótlás lehetőségének biztosítása, a csatornahálózat állapotának javítása és a hasznosítható vízkészletek mennyiségi, valamint minőségi megőrzése volt. A beavatkozások között szerepelt 25 csatornarekonstrukció, 73 műtárgyfelújítás, és új létesítmények, vízpótló csatornák, vízvisszatartó, vízkormányzó műtárgyak építése, valamint depónia magasítás.

Nádasi Zoltán