Áder János Nyíregyházán: "A természet ismételten megnyomta a vészcsengőt"

Nyíregyháza – Soha nem látott tűz pusztított Kalifornia államban, a hosszú napokig tartó természeti katasztrófában a tűzfészkek száma elszaporodott, az egyre terebélyesedő erdőtüzeket emberi erő már nem volt képes megfékezni, egy 23 ezres város égett porig, teljesen megsemmisült. Egy kiadós eső segíthetett volna.

Közben Jordániában- ahol az éves csapadékmennyiség soha nem változik kiugró mértékben – halálos áldozatokat követelő, hirtelen lezúduló esőtömeg pusztított, a sárlavina elképesztő rombolást végzett. A természeti csapások mindeközben Európát sem kímélték, Olaszországban 200 kilométer per órás sebességű szélvihar tarolt le erdőket, Németországban pedig a Rajna rekord alacsony vízállása megbénította a kereskedelmet, a szállítást, komoly gazdasági- és ipari károkat okozva ezzel.

Kong a vészharang

A sokkoló képek, amelyet Áder János köztársasági elnök a Nyíregyházi Egyetemen előadásán levetített, bejárták a világsajtót, és hűen dokumentálják, hogy „milyen őszünk is volt az idén?”

– A természet ismételten megnyomta a vészcsengőt, arra figyelmeztetve az emberiséget, hogy nem enged, nem hagyja magát! – mondta a köztársasági elnök, aki a klímavédelem hazai zászlóvivője, s most is azt hangsúlyozta, hogy a túlnépesedés, a globális felmelegedés, a természeti erőforrásaink kiszipolyozása, a környezetszennyezés visszafordíthatatlan természeti károkkal, súlyos következményekkel jár, földünk pusztulását idézi elő.

Az államfő interaktív, humorral tűzdelt előadása olyan volt, mint egy rendhagyó „föld körüli utazás", a drámai képek és videók pedig a környezetvédelem iránti felelősségérzetet ébresztették fel a hallgatóságban. A klímaváltozás hatásait bőrünkön érezhetjük, egyre melegebbek az évszakok, és a szélsőséges időjárás a túlmelegedés számlájára is írható, tárult fel az egyik legégetőbb probléma, s merült fel a kérdés: mi lehet az a hőmérséklet-emelkedési határ, amit a tudomány szerint már vészes átlépni? Megtudtuk, hogy másfél fokkal csökkenteni kellene az átlaghőmérsékletet, mert a vészforgatókönyv szerint, túlmelegedhet bolygónk!

Mértéktelen a fogyasztás

– A realitás azonban azt mutatja: a gyorsuló világban a CO2 kibocsátást nem sikerül visszafogni, a világ népessége tovább nő ( becslések szerint 2050 -re elérheti a 9 milliárdot), s a fenntartható fejlődést gátolja a villámgyors urbanizáció. Hetente 1 millióan költöznek városokba, világviszonylatban a metropoliszok száma 8-ról 48-ra ugrott az elmúlt 60 évben – hangzott el az államfő előadásában.

– A „Termeld ki, és használd, majd dobd el!” fogyasztásra ösztönző szemlélettel, kizsákmányoltuk természeti kincseinket, hiszen míg 60 évvel ezelőtt csak annyi energiát

használtunk, amennyi rendelkezésünkre állt, most szénből, olajból, gázból háromszorosát pazaroljuk el. Ezen globálisan, de az egyén szintjén is lehet változtatni, erről szólnak vállalásaink a klímastratégiában – mondta az államfő.

Új technológiákra van szükség

– Dél-Afrikában, Fokvárosban közösségi kutakon mérik a fejadag ivóvizet, a klímaváltozás negatív hatásai a vizeken mérhető leginkább: az aszállyal, az áradásokkal jelzést küld felénk a háborgó természet. Napjainkban szemünk előtt kibontakozó vízválság a migrációval is összefügg. A mexikói népmozgás, a szíriai válság a rendkívüli aszályos időszakok után tetőzött, ugyanis ahol erodálódik a termőföld, a mezőgazdaság, meginog a gazdaság, kiéleződnek a társadalmi konfliktusok, onnan elindulnak a tömegek – mutatott újabb fotókat Áder János, s hozzáfűzte, hogy a migráció megfékezésére a török-szír határon is felépítettek egy 1100 km-es kerítést.

Az előadás végén megoldásokat is felvázolt az államfő. Szerinte meg kell állítani az energiapazarlást, de az igazi változtatás kulcsa a technológiaváltásban rejlik; a hulladékok újrahasznosítására új eljárásokat kell kidolgozniuk a jövő mérnökeinek.

– Vannak megoldások, számtalan magyar innováció lát napvilágot, az egyik magyar találmány, növényekkel, algákkal tisztítja meg az ipari szennyvizet, az eljárást Kínában próbálták ki. Egy ehhez hasonló elven működő környezetbarát technológiával, – amelyet hamarosan Hollandiában debütál- a szennyvízből energiát is vissza lehet nyerni. Magyarokat dicséri az a fejlesztés is, amivel a talaj vízháztartását lehet javítani aszályos időjárásban. Az integrált mobil vízközponttal a kritikus vízhiányos övezetekben, ahol nincs semmilyen vizes infrastruktúra, áram sem. A napelemes rendszerrel áramot állítanak elő, így hozzák felszínre a vizet a kutakból, megszűrik és becsomagolják.

KO