Almapiac: Az összefogásra lehet építkezni

Vásárosnamény - Mindenképpen növelni kell a termesztésen belül az étkezési alma arányát.

– Az agrártárca partnere kíván lenni a gazdálkodóknak, persze ehhez az kell, hogy a gazdák összefogjanak, úgy, ahogy tették azt tavaly is – fogalmazott dr. Nagy István agrárminiszter a vásárosnaményi gazdafórumon.

Integrációs törvény

– Minden jövőbeni megoldás alapja az összefogás, ezt kell tudatosítani a gazdákban. Hogy ez termelési és értékesítési szövetkezés vagy egyéb termelői csoport megalakítását jelenti, azt a gazdáknak kell eldönteniük. Az integrációs törvény, ami jelenleg is készül, erősíti majd ezen együttműködési formák, csoportok szervezettségét. Hamarosan benyújtunk egy törvényjavaslatot is, mely kötelezné a feldolgozókat, hogy előzetesen leszerződjenek a gazdálkodókkal. Ebben a szerződésben mindenképpen szerepelnie kell majd a felvásárlási árnak. Ha nem szerepel benne az ár, akkor legalább egy olyan objektív elemekre (az adott év várható termésmennyisége, a sűrítmény világpiaci ára és az alma előállítási költsége, a szerk.) épülő képletet kell tartalmaznia, melyek mentén meghatározható az ár – mondta a tárcavezető. Hozzátette: ezzel mérsékelni szeretnék a termelői kiszolgáltatottságot.

– Amelyik felvásárló nem teljesíti az előírást, azt büntetni fogjuk. Ezzel párhuzamosan azt is látni, hogy növelni kell a feldolgozó-kapacitást, ahogy az is nyilvánvaló, hogy a megyei ültetvények struktúráján is változtatni kell, hisz jelenleg a termesztésben a léalma aránya hetven százalék, míg az étkezésié csupán harminc. Az ideális az ötven-ötven százalék volna – emelte ki dr. Nagy István.

Részesülnének a haszonból

Az agrárminiszter beszédében úgy fogalmazott: nem lenne szerencsés egy újabb léalmafeldolgozó-üzemet létrehozni, mert az ugyanazon a globális piacon versenyezne, mint az eddigiek. Más feldolgozottsági szintű termékeket kell „letenni az asztalra”, így új vásárlóközönség és új piacok felé nyithatnának a termelők. A tárcavezető szerint az egyik járható út az volna, ha a termelők összeállnának, majd milliárdos önrésszel beszállnának egy sokmilliárdos feldolgozóüzem megépítésébe. Ez óriási lehetőség, de nagyon szigorú összefogás szükséges hozzá. Nagy István kifejtette: a gazdák ennek az új vállalatnak a „részvényesei” lennének, a befektetett árujuk után pedig a haszonból és az eredményekből egyaránt részesülnének.

– Azt ne várja senki, hogy az állam majd a zsebébe nyúl és letesz ide egy üzemet. Ez ellentmondana minden uniós jogszabálynak és a hazai versenypiaci előírásoknak, nem beszélve arról, hogy ebben az esetben a gazdák nem éreznék magukénak a feldolgozóüzemet. A másik megoldás az lehet, hogy egy már meglévő üzemet vásárolnánk meg és bővítenénk ki, de ez is csak összefogással valósítható meg. Azt szeretné megtudni a minisztérium, hogy mi a gazdák elképzelése. Amit mi tehetünk, hogy az előzetes szerződéskötést előírjuk a feldolgozóknak. Ez a gazdáknak biztonságot ad. Az integrációs törvény pedig a termelői hátteret, szervezettséget erősítené. Mi Dávid és Góliát harcában a Dávidokat szeretnénk támogatni – tette hozzá dr. Nagy István.

TG

Elöregedő ültetvények

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke jelezte: belátható időn belül közel 8 ezer hektárnyi almaültetvény szorul felújításra, ezek a termőterületek a minőség, a hozamok, az önköltség és a hozzáadott érték szempontjából már nem versenyképesek a modernebb ültetvényekkel. Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke szerint fontos, hogy megoldást találjanak a szezonális munkák során tapasztalható munkaerőhiányra, ebben eddig remek partnernek bizonyult a megyei kormányhivatal. Filep Sándor elmondta: mindenki azon ötletel, hogyan lehet elkerülni a tavalyi almakrízist. A vásárosnaményi polgármester szerint a településen sokan a mezőgazdaságból élnek, éppen ezért fontos, hogy a gazdáknak biztos megélhetést jelentsen az almatermesztés.